Menü

Ilyen még nem volt: megrajzolják Magyarország boldogságtérképét

  • Dátum: 2016.02.24., 14:02

Országos méretű boldogságszint felmérés indult, amelynek végeredményeként megrajzolják hazánk boldogságtérképét. A kutatással arra keresik a válaszokat, mely városok, térségek lakói lehetnek a legboldogabbak, és vajon tényleg olyan borúlátó, pesszimista nép vagyunk-e, ahogyan világszerte tartanak minket…

Nagyszabású boldogságkutatás készül a magyarokról, amelyet a Jobb Veled a Világ Alapítvány Boldogság Intézete és az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratórium közösen végez Bagdi Bella és Prof. Oláh Attila vezetésével. Bagdi Bella, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke, és Oláh Attila, az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriumának professzora régóta küldetésüknek tartják a boldogságkultúra terjesztését. A vizsgálatban alkalmazott módszereket az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportjának munkatársai dolgozták ki, és a kérdések között olyanok is szerepelnek, amelyeket több országban már alkalmaztak így a kutatás lehetőséget teremt a nemzetközi összehasonlításra is.

„Nagyon izgatott vagyok, mert ez egy jó tükör lehet, arról nem is beszélve, hogy ilyen még nem volt Magyarországon. Kiderül majd, hogy mely országrészben van nagy szükség a boldogságszint növelésére, és nem titkolt szándékunk az sem, hogy a jövőben az ő boldogságuk, örömérzetük érdekben is tevékenykedjünk” – kezdte Bagdi Bella, személyiségfejlesztő, életmód tréner a mára több mint 1300 oktatási intézményben működő Boldogságóra program megálmodója.

„A koncertjeimen és közösségi fórumokon kapott visszajelzésekből is látom, hogy az emberek mennyire szomjaznak a boldogságra, és igénylik azokat az élményeket, amikor az örömre, feltöltődésre tudnak fókuszálni. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a boldogság elérése tanulható, a siker kulcsa pedig a cselekvésben rejlik” – tette hozzá Bagdi Bella.

„Ez a most indult kutatás nem arra kíváncsi, hogy mi van az árnyékban hanem, hogy mi van a napos oldalon – vette át a szót Oláh Attila.„A cél a magyar népesség érzelmi, pszichológiai, szociális és spirituális jóllét szintjének a felmérése, ezek az összetevők együttesen formálják meg azt az élményt, amit boldogságnak hívunk. A boldogságtérkép megrajzolásával nem csak hazai viszonylatban kapunk majd képet, de elhelyezhetjük magunkat Európában, sőt a világban is: kiderül, hol is állunk igazán a lakosság boldogságszintje alapján” – tette hozzá a professzor.

A kérdőív február 15-től elérhető a www.boldogsagkutatas.hu oldalon, amelyet bárki kitölthet, ajánlhat ismerőseinek, és így hozzájárulhat ahhoz, hogy kiderüljön milyen is a magyar népesség boldogság szintje 2016-ban.

Forrás, fotó:
redlemon

Tartós szépség kompromisszumok nélkül – hódít a sminktetoválás

Az elmúlt években látványosan megnőtt az érdeklődés a sminktetoválás iránt, ami nem véletlen: a modern technikáknak köszönhetően ma már természetes hatású, esztétikus és hosszú távon is praktikus megoldást kínál mindazoknak, akik szeretnék leegyszerűsíteni a mindennapi szépítkezést.

Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?

Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?

A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt

Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.

A reggeli története: szükségből mindennapi szokás

Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.

Mi értelme a munkahelyi meetingeknek?

A meeting kifejezés mára ott van a naptárban, a fejünkben és sokszor még a műszak után is velünk marad. E-mailek érkeznek megállás nélkül, a feladatok pedig valahogy mindig az adminisztratív teendők után kezdődnének igazán, de sokszor azt sem tudjuk, hogy mi lenne a valódi prioritás. A kérdés adja magát, hogy valóban a közös gondolkodást szolgálják a szakmai egyeztetések, vagy inkább a munka látszatát tartják fenn egy megfásult közegben?