Ilyen még nem volt: megrajzolják Magyarország boldogságtérképét
- Dátum: 2016.02.24., 14:02
Országos méretű boldogságszint felmérés indult, amelynek végeredményeként megrajzolják hazánk boldogságtérképét. A kutatással arra keresik a válaszokat, mely városok, térségek lakói lehetnek a legboldogabbak, és vajon tényleg olyan borúlátó, pesszimista nép vagyunk-e, ahogyan világszerte tartanak minket…
Nagyszabású boldogságkutatás készül a magyarokról, amelyet a Jobb Veled a Világ Alapítvány Boldogság Intézete és az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratórium közösen végez Bagdi Bella és Prof. Oláh Attila vezetésével. Bagdi Bella, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke, és Oláh Attila, az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriumának professzora régóta küldetésüknek tartják a boldogságkultúra terjesztését. A vizsgálatban alkalmazott módszereket az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportjának munkatársai dolgozták ki, és a kérdések között olyanok is szerepelnek, amelyeket több országban már alkalmaztak így a kutatás lehetőséget teremt a nemzetközi összehasonlításra is.
„Nagyon izgatott vagyok, mert ez egy jó tükör lehet, arról nem is beszélve, hogy ilyen még nem volt Magyarországon. Kiderül majd, hogy mely országrészben van nagy szükség a boldogságszint növelésére, és nem titkolt szándékunk az sem, hogy a jövőben az ő boldogságuk, örömérzetük érdekben is tevékenykedjünk” – kezdte Bagdi Bella, személyiségfejlesztő, életmód tréner a mára több mint 1300 oktatási intézményben működő Boldogságóra program megálmodója.

„A koncertjeimen és közösségi fórumokon kapott visszajelzésekből is látom, hogy az emberek mennyire szomjaznak a boldogságra, és igénylik azokat az élményeket, amikor az örömre, feltöltődésre tudnak fókuszálni. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a boldogság elérése tanulható, a siker kulcsa pedig a cselekvésben rejlik” – tette hozzá Bagdi Bella.
„Ez a most indult kutatás nem arra kíváncsi, hogy mi van az árnyékban hanem, hogy mi van a napos oldalon – vette át a szót Oláh Attila.„A cél a magyar népesség érzelmi, pszichológiai, szociális és spirituális jóllét szintjének a felmérése, ezek az összetevők együttesen formálják meg azt az élményt, amit boldogságnak hívunk. A boldogságtérkép megrajzolásával nem csak hazai viszonylatban kapunk majd képet, de elhelyezhetjük magunkat Európában, sőt a világban is: kiderül, hol is állunk igazán a lakosság boldogságszintje alapján” – tette hozzá a professzor.
A kérdőív február 15-től elérhető a www.boldogsagkutatas.hu oldalon, amelyet bárki kitölthet, ajánlhat ismerőseinek, és így hozzájárulhat ahhoz, hogy kiderüljön milyen is a magyar népesség boldogság szintje 2016-ban.
Forrás, fotó:
redlemon
Tényleg a hibáinkból tanulunk?
Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.
Két keréken az egészségért és a bolygóért
A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.