Szülők a kórházi ágy szélén

Hazánkban egy év alatt átlagosan közel 200 ezer gyermek kerül kórházba. A kórházi lét, a vizsgálat ismeretlen fogalmak a kicsik számára, félelmet, szorongást váltanak ki bennük. Mit tehetnek a szülők beteg gyermekük lelki egészsége érdekében?

„Az immár két éve működő kórházi K&H gyógyvarázs mesedoktorok program keretében eddig közel 10 000 meseolvasásra került sor a kórtermekben, míg a YouTube csatornánkon 271 gyógyító mese járul hozzá a kis betegek lelki egészségéhez” – mondja Horváth Magyary Nóra, a K&H kommunikációs ügyvezető igazgatója. „Míg mesedoktoraink - akik mesével, beszélgetéssel, közös játékkal kedveskednek a kicsiknek - mindössze egy órát töltenek a gyerekekkel, addig a szülők a nap 24 órájában teljesítenek „szolgálatot” a kis betegek mellett. Éppen ezért is fontos, hogy tudják, szülőként nekik is nagy szerepük van gyermekük felépülésében.”

A szülők leginkább bátorító hozzáállással és tájékoztatással segíthetnek a gyerekek szorongásának feloldásában, a félelmek elűzésében, a fájdalmak enyhítésében. Ők ismerik a legjobban gyereküket, ők tudják legjobban, mitől nyugodnak meg, mi vigasztalja meg, mi tereli el a figyelmüket a legjobban. Nagyon sokat segít a szakembereknek, ha a szülők is kiveszik részüket a gyógyító munkából.

A gyerekek viselkedése leginkább a másolásra épül. Ha azt látják szüleiken, hogy feszültek, idegesek, akkor ők is azok lesznek. A legelső dolog tehát, amit egy szülő tehet, hogy vesz egy nagy levegőt, és megpróbál megnyugodni. Ez nem mindig könnyű, de ez a legelső és legfontosabb lépés, amit a gyermek érdekében meg kell tenni.

„A gyerekek szorongása legtöbbször a bizonytalanságból fakad. Éppen ezért fontos a megfelelő tájékozódás. Lényeges, hogy a szülő próbáljon meg minél több információt összegyűjteni a gyermek állapotáról, a betegségről, a rá váró vizsgálatokról, kezelésekről, a kórházi kezelés várható idejéről” – mondta el Németh Laura, a Vadaskert Alapítvány klinikai szakpszichológusa. „Ha pedig megvan a kellő mennyiségű információ, meg kell osztani azt a gyerekkel is. Természetesen a saját szintjén és módján, őszintén és a lehető legegyszerűbb kifejezésekkel. Mindenképp érdemes rákérdezni, hogy van-e valami, amit nem ért, így elkerülhető, hogy bármi téves információ raktározódjon el a fejében. Ha egy kérdésére a szülő sem tudjuk a választ, érdemes ezt bevallani, és megígérni, hogy utánanéz, mert a bizonytalanságot azonnal megérzik a gyerekek.”

A kórházban tartózkodás, a műtéti előkészítés ideje alatt folyamatosan érdemes figyelni lelki állapotát, hangulatváltozásait is. Természetes, hogy a félelmek, fájdalmak, szorongások időről-időre felerősödnek. A szülő sokat megtudhat a gyerek aktuális félelmeiről, fájdalmairól, illetve arról, hogy hogyan érzi magát, ha figyelemmel követi lelkiállapotát, játékát, nyitott a kérdéseire. Sokat segít az is, hogyha a gyerek lerajzolja, elmeséli saját betegségét.

Különösen hosszú kórházi tartózkodás esetén fontos, hogy a kis betegek időnként kiszakadjanak a kórházi létből, és mesék, játékok, jó beszélgetések, élményekkel teli programok segítségével elfelejtsék bajaikat. Felhőtlen perceket varázsolhat a kórházi falak közé a szülő, ha előveszi a nyaralás képeit, felidézi a gyerekkel a közelmúltban történt boldog pillanatokat. Sokat segíthet egy-egy látogató is: egy rokon, egy barát, egy iskolatárs, de ezt a célt szolgálják a kórházakban működő önkéntes kezdeményezések is, így például a K&H gyógyvarázs mesedoktorok program. Ráadásul a látogatók a szülőt is tehermentesítik kicsit, aki a 24 órás szolgálatban kimerül egy idő után, így neki is szüksége van a pihenésre, hogy újult erővel tudja gyermekét biztatni, támogatni.

A K&H gyógyvarázs felmérése szerint a 45 kórházban ténykedő mesedoktorok melegséget, megnyugvást visznek a beteg gyerekek napjaiba, csökkentve félelmeiket, szorongásukat. Ezzel pedig könnyebbé, gyorsabbá teszik az egyes vizsgálatok elvégzését, és hozzájárulnak gyógyuláshoz is!

Forrás, fotó:
Well PR