Menü

Az „ingyen bébiszitter” agresszívvá teheti a gyereket

A gyerekek környezete sok szempontból megváltozott, eltűntek a nagycsaládok, nincs meg a természet közelségének élménye. Másféle hatásrendszer veszi körül a gyerekeket, ezt tudomásul kell venni, de fontos, hogy az érzelmi biztonság a megváltozott körülmények ellenére is megmaradjon.

A társadalom működésének megváltozása, és a mindennapi élet átalakulása önmagában nem rossz, vagy jó. De fontos, hogy a változás negatív következményei ne a gyerekeket terhelje, legalábbis is ne minden akadály nélkül. A tévénézés, számítógépezés, netezés negatív hatásait még mindig nem kezelik kellő tudatossággal a szülők. Ezeknek az eszközöknek a használata a mindennapok természetes részévé vált, szülőként nagy felelősség, hogy ezt a tényt, hogyan kezeljük a gyerekneveléssel kapcsolatban.

Nem új keletű figyelmeztetése a szakembereknek, hogy a tévénézés, számítógépezés negatív hatást gyakorol a gyerekekre, de még mindig nem feltétlenül egyértelmű a szülők számára, hogy a tévénézés nem bébiszitter. És nemcsak a függőség kialakulásának veszélyéről van szó.

A gyerekeket rengeteg információ éri, ennek feldolgozása komoly feladatot jelent számukra. Az információfeldolgozást az aktív, mozgásos tevékenységek és a belső képalkotás segíti. Ezek nélkül sok-sok frusztráció halmozódik fel bennük, mely könnyedén agresszióba torkolhat. A tévénézés, számítógépezés, netezés sem a belső képalkotást, sem az aktivitást nem segíti, sőt egyenesen gátolja. Éppen ezért nem is feltétlenül a tévében nézett film, vagy mese tartalma teszi a gyereket agresszívvá, hanem az ezzel járó lefojtott aktivitás.

Persze nem könnyű, hiszen az anyák és apák nem feltétlenül lustaságból ültetik gyereküket a tévé elé. Mi találtuk ki magunknak a kis családot, melyben csak a szülők vannak jelen, meg a gyerekek. Nagycsaládtól izolált szülőként nehéz helytállni minden gyerekkel és háztartással kapcsolatos feladatban. Bár a világban erőteljes az elidegenedési folyamat, biztosítanunk kell az érzelmi biztonságot gyermekeink számára. Hogyan tehetjük ezt meg? Figyelemmel, érzelmi odafordulással, melyeket olyan végtelenül egyszerű játékokon keresztül közvetíthetjük gyerekeink felé, mint például a csiklandozás, térden lovagoltatás, mondókázás, és egyéb mindenféle ölbéli játék. És persze meséljünk, amennyit csak tudunk! A mese ugyanis nem csak a szülő-gyermek kapcsolatra van rendkívül pozitív hatással, hanem nagyban elősegíti a feldolgozást, mivel a belső képalkotás lehetőségét teremti meg.

Kép forrása: flickr.com Fotós: Luci Correia

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Amikor az ősz beköltözik az otthonunkba és a lelkünkbe is

Minden évszaknak megvan a hangulata, a vele járó illatok, színek, amik nem csak a fizikai megjelenésben fontosak, hanem a mentális egészségünkre is hatással vannak.