Pihenés vagy munka: miért dolgozunk betegen?
- Dátum: 2015.10.07., 14:32
Lassan közeledik az évnek az az időszaka, amelyet nem csak a korai sötétedés, de a megfázás és az influenza is beárnyékolhat. Világviszonylatban nézve évente 2-3 alkalommal esünk át ilyen megbetegedéseken főként az őszi-téli szezonban, és átlagosan 5 napig tart a felépülés. Sokszor azonban nem pihenéssel, hanem munkával töltjük a gyógyulás napjait is, erősítette meg egy globális kutatás.
Amíg az a legtöbb szülő számára természetes, hogyha gyermekei megbetegszenek, akkor otthon kell maradniuk, addig magukról nem így gondolkodnak a felnőttek. Több mint 66 százalékuk akkor is bemegy dolgozni, ha észleli magán a megfázás jeleit, mutatott rá a Wick Pharma GmbH 2014-ben, 15 ország részvételével készített felmérése. Érdekes ellentmondás, hogy bár legtöbben betegen is munkába állunk, az viszont frusztrál minket, ha a kollégánk orrot fújva, tüsszögve ül mellettünk. A válaszadók több mint 60 százalékát zavarja a meghűlt munkatárs jelenléte, sőt a magyaroknál ez az arány 71 százalék volt. Világszinten egyébként gyakran nekik tulajdonítjuk, ha ledönt minket a lábunkról egy-egy kellemetlen kór: a 15 000 résztvevő közel 64 százaléka igennel válaszolt arra, hogy kollégájától kaphatta el a megfázást.
A kutatás adatai szerint egész évre kivetítve átlagosan 2-3 alkalommal összesen 5-5 napig vagyunk betegek, viszont ehhez képest a válaszadók 64 százaléka 4 vagy még annál is kevesebb napot töltött tavaly betegszabadságon. Felmerül a kérdés, miért dolgozunk betegen? Globális szinten az alábbi két választ jelölték meg fő okként a megkérdezettek: félnek, hogy kiesnek a munkából, illetve úgy vélik, hogy „kisebb” betegségek nem jelentenek okot az otthon maradásra. Ebben igencsak különböznek a magyarok válaszai a nagy átlagtól: mi ugyanis a munkáltatói nyomást, valamint a pénzügyi okokat jelöltük meg az első két helyen.
Annak érdekében, hogy a most következő szezonban elkerülhessük a megfázásos tüneteket, egészségesen élvezhessük családunk társaságát, és ne orrot fújva végezzük a munkánkat, érdemes időben elkezdeni a felkészülést. A globális felmérésből az is kiderült, hogy mindezt hogyan tesszük a legtöbben: vitaminokkal turbózzuk a szervezetünket (44%), jobban odafigyelünk az étkezésre (34%), gyakrabban mosunk kezet (34%), valamint beraktározunk vény nélkül kapható készítményekből (31%).
Forrás, fotó:
Redlemon.hu
Tényleg a hibáinkból tanulunk?
Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.
Két keréken az egészségért és a bolygóért
A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.