Csökkenő tendencia: egyre kevesebb tejet fogyasztunk
- Dátum: 2015.10.07., 14:32
Gyermekkorunktól kezdve tudjuk, hogy a tej alapvető élelmiszerünk. A tej és tejtermékek fogyasztása fontos a szervezet fejlődése szempontjából, a benne lévő kalcium a csontváz és a fogak természetes építőköve. Ennek ellenére hazai viszonylat a tejfogyasztásban csökkenő tendencia figyelhető meg, miközben a tejtermelés egyre nő.
A statisztikák alapján évről évre csökkenő tendenciát mutat a tejfogyasztás. A KSH* adatai szerint 2005-ben az egy főre eső 180 literrel szemben 2013-ban már csak 168 liter volt a tejfogyasztás tejegyenértékben mérve, vagyis az összes tejtermék fejenkénti fogyasztása tejliterre vetítve. A 2013-as adat tejtermékekre bontva az alábbiak szerint alakult fejenként: tejből 47 litert, joghurtból, kefirből, tejfölből 11,3 litert, míg például sajtból, túróból, tejporból és hasonlókból 5,6 kg-t ettünk és ittunk meg éves szinten.
A tejben és tejtermékekben található vitaminok és ásványi anyagok pedig fontosak a szervezetünk számára, például a kalcium a fiatalok csontjainak fejlődéséhez és erősödéséhez szükséges, idősebb korban a csontritkulás megelőzésében kap fontos szerepet. Ráadásul nagyon kedvező, kiegyensúlyozott, jól hasznosuló és felszívódó aminosav-összetétele van a tejnek, ahogy erre dr. Plósz János gasztroenterológus is rávilágított.
„A tejben található aminosavak az izomfehérje és a neurotranszmitterek, vagyis az ingerületátvivő anyagok felépítéséhez, valamint az anyagcsere folyamatokhoz szükségesek. Sokan vannak azonban, akik a laktózérzékenységük miatt kerülik a tejcukrot tartalmazó élelmiszereket, pedig a már rágótabletta formában is elérhető laktáz enzim bevitelével ők is élvezhetik a tejtermékek jótékony hatásait” – mondta el a szakember.
Tejből pedig nincsen hiány: tavaly decemberben 359 ezer tehén egyenként átlagosan több mint 7100 liter tejet adott, a Tej Terméktanács tájékoztatása szerint a tejtermelés Magyarországon 2014-ben – egyes szakmai becslések szerint – meghaladta az 1,8 milliárd litert, ami az előző évhez képest 6%-os növekedést mutat. A magyar termelők képesek fedezni a szükségleteket és a hazai feldolgozók által előállított minőségi tejtermékek a legkifinomultabb ízlésű fogyasztók igényeinek is megfelelnek.
Amennyiben tünetei néhány napon belül a laktáz-enzim fogyasztása mellett sem enyhülnek, keresse fel kezelőorvosát!
Forrás, fotó:
redlemon
Tartós szépség kompromisszumok nélkül – hódít a sminktetoválás
Az elmúlt években látványosan megnőtt az érdeklődés a sminktetoválás iránt, ami nem véletlen: a modern technikáknak köszönhetően ma már természetes hatású, esztétikus és hosszú távon is praktikus megoldást kínál mindazoknak, akik szeretnék leegyszerűsíteni a mindennapi szépítkezést.
Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?
Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?
A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt
Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.
A reggeli története: szükségből mindennapi szokás
Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.
Mi értelme a munkahelyi meetingeknek?
A meeting kifejezés mára ott van a naptárban, a fejünkben és sokszor még a műszak után is velünk marad. E-mailek érkeznek megállás nélkül, a feladatok pedig valahogy mindig az adminisztratív teendők után kezdődnének igazán, de sokszor azt sem tudjuk, hogy mi lenne a valódi prioritás. A kérdés adja magát, hogy valóban a közös gondolkodást szolgálják a szakmai egyeztetések, vagy inkább a munka látszatát tartják fenn egy megfásult közegben?