Menü

A szúnyogcsípés újabb veszélyei

  • Dátum: 2015.06.18., 14:12

Májusban menetrendszerűen megjelentek a vérszívó szúnyogok, hogy csípésükkel sok kellemetlenséget okozzanak nem csak az emberek, de a házi kedvencek számára is. Meddig tart a szezon, mikor csíp a szúnyog, és mely betegségek írhatók a vérszívó számlájára? Az alábbi összeállításból kiderül!

A szúnyogfélék az egész világon előfordulnak, és elsősorban a meleg, nedves környezetet kedvelik. Hazánkban jellemzően májustól szeptemberig vannak jelen, általában 1-6 hétig élnek. Idegesítő zümmögésük számukra pozitív tartalommal bír – valójában nem más, mint nászra hívó hang.

A nőstény szúnyogok okozzák magát a csípést. „Az esti, szürkületi órákban aktívak: este 6 és 10 óra között kell számítani a támadásukra” - figyelmeztet Dr. Lukács Zoltán kisállat klinikus szakállatorvos. A nőstények - a hímekhez hasonlóan - életük nagy részében növényi nedveket szívogatnak, azonban a legtöbb fajnál a sikeres peterakáshoz szükség van madarak vagy emlősök vérének szívására is, életükben legalább egyszer. Minden elszívott vércsepp több száz pete lerakásában segíti őket.

A szúnyogok egyes embereket szívesebben csípnek meg, mint másokat. Ez nem csupán hiedelem, hanem valóban így van. A szúnyogokat a kilélegzett levegőben lévő szén-dioxid vonzza leginkább, emiatt a gyorsabb anyagcseréjű, testesebb embereket és a várandós kismamákat kedvelik, továbbá azokat, akiknek magasabb a testhőmérsékletük. A szúnyogok a látásuk alapján is válogatnak: állítólag nagyobb eséllyel veszik észre a fekete, a sötétkék és a piros ruhát viselőket.

A szúnyogok csípésük által többféle súlyos betegséget terjesztenek. Hazánkban a bőrférgességet és a szívférgességet – utóbbi az elmúlt években egyre gyakrabban fordul elő, újabb veszélyt jelent, a szívférges megbetegedések száma szaporodik. „Hazánkban 3-4 olyan szúnyogfaj van, ami az emberre és a házi állatokra is veszélyes szív- és bőrférgesség kórokozóját hordozza” – mondta el a szakértő. A bőrférgesség ugyan nem halálos betegség, de a féreg például eljuthat a szembe is, esetenként látászavart okozhat. A szívféreg fertőzés legfőképpen a kutyákra, a macskákra és a vadászgörényekre jelent halálos veszélyt, de a szívféreg lárva az emberi tüdőbe is eljuthat – a fertőződés forrása legtöbbször a beteg házi kedvenc.

A szívférgességet azonban meg lehet előzni! „A betegség a csípéstől számított első 6-7 hónapban lappang, ezért nem szabad várni a tünetek jelentkezéséig - megelőző kezelést kell alkalmazni! A szúnyogokat távol tartó készítménnyel folyamatosan védjük kedvencünket, emellett szívféreg elleni kezelést is alkalmazzunk” – javasolta Dr. Lukács Zoltán. A szívférgesség megállapításához vérvizsgálatra van szükség, a beteg állat kezelése kockázatos, ráadásul az ára akár a tizenötszöröse is lehet a megelőzés költségének.

Forrás, fotó:
redlemon

Zero waste: törekvés egy tisztább jövő felé

A modern világ elképesztő ütemű fejlődése és a fogyasztási szokásai hatalmas mennyiségű hulladékot termelnek. Szinte mindent eláraszt a szemét: a rengeteg visszamaradt PET-palack, a fesztiválok után maradó szeméthegyek éppen csak a felszínét mutatják egy mélyen gyökerező problémának. Túlzó vásárlási szokások, élelmiszer felhalmozás, a termelés határainak figyelmen kívül hagyása – ezek mind olyan jelenségek, amiket tudatossággal el lehetne kerülni.

„A sport öröklődik – De nem a génjeinkben, hanem a példánkban”

Sportos szülők, sportos gyerekek, avagy hogyan adjunk át egészséges szokásokat a következő generációnak?

Nyári táborok: megoldás a szülőknek, élmény a gyerekeknek

A nyári szünet közeledtével sok szülő szembesül az évről évre visszatérő kérdéssel: hogyan oldják meg gyermekeik felügyeletét, miközben ők dolgoznak? A nyári táborok nemcsak praktikus segítséget jelentenek, hanem felejthetetlen élményeket is kínálnak a gyerekeknek.

Különleges fóbiák

A fóbia a görög félelem szóból származik, a pszichiátriában arra a jelenségre utal, amikor valaki félelmet érez bizonyos dolgok iránt. Egyes fóbiák szélesebb körben ismertek, míg másokról talán még sosem hallottunk.

Mit ad a nézőknek a filmzene?

A filmek világa épp annyira szól a hangokról, mint a látványelemekről. A gondosan megkomponált dallamok képesek elmélyíteni a látványt, felerősíteni az érzelmeket, és egyedülálló módon bevonni a nézőt a történetbe. Gondoljunk csak Hans Zimmerre, a Dögkeselyű ikonikus dallamára, vagy éppen a nemrégiben megjelent A brutalista számaira. Vajon hogyan képes a hang és a vizuális tartalom együttese ennyire megragadó élményt nyújtani, és milyen utat járt be a filmzene, mire eljutott a mai státuszáig?