Menü

Mit kezdjünk a digitális bennszülöttekkel?

  • Dátum: 2015.04.21., 15:18

A magyar felnőttek több időt töltenek internetezéssel, mint a tévé előtt – derült ki a Telenor legújabb online felméréséből. A kutatás arra kereste a választ, hogy milyen szerepet tölt be a technológia a hazai családok életében. A válaszokból az is kiderült, hogy a gyerekek többsége internetképes telefonnal rendelkezik, a szülők azonban egyelőre nem fordítanak elegendő figyelmet a kicsik netes védelmére.

Szülőként mit kezdjünk a digitális bennszülöttekkel? Mi a szerepe a családban megtalálható technológiai eszközöknek? Milyen tartalmat fogyasztanak a legkisebbek, miért rajonganak a szülők?  Erre és hasonló kérdésekre keresték a választ a meghívott vendégek a Telenor kerekasztal-beszélgetésén, amelyen az online felmérés eredményeiről is szó esett. Az eseményen részt vett Kósa Éva pszichológus is, aki rendkívül fontos dolgokra hívta fel a figyelmet.

„Úgy gondolom, nem kell megrökönyödni azon, hogy a gyerekeknek már egészen kicsi korban saját okoseszközeik vannak, hiszen ahogy az online felmérésből is kiderült, a kicsik mesét néznek az okostelefonon vagy a tévében. Ha a koruknak megfelelően használják az eszközöket, akkor azzal semmi gond sincs” - kezdte a szakértő. „Az internethasználattal kapcsolatban nagyon fontos, hogy megfelelő kritikával éljünk: soha nem érte még ennyi információ sem a gyerekeket, sem a felnőtteket, de hogy mi az igaz, mi a hiteles, azt jobb ellenőrizni. Nem szabad mindennek bedőlni.” A szakember az internetes etikettet is nagyon fontosnak tartja. „A szülők felelőssége a gyerekekkel beszélni arról is, hogy a neten se bántsák egymást. Ahogy a kutatásból is jól látszik, a szülők nagyon különböző szinten rendelkeznek jártassággal az eszközhasználatban, az internet ismeretében, de vannak olyan szűrőprogramok, amelyeket minden szülő számára ismertté kell tenni, hiszen valóban vannak kéretlen támadó tartalmak” – jelentette ki a pszichológus.

A Telenor online gyorsfelméréséből az is kiderült, hogy a magyar felnőttek már több időt töltenek az interneten, mint tévénézéssel. Kósa Éva szerint azonban csak a televíziózási szokások alakulnak át. „Nem szabad temetni a tévét, hiszen ugyanúgy jelen van, ahogy az elmúlt évtizedekben. A gyerekek először tévét néznek, de nem feltétlenül a klasszikus formában – lehet szó laptopról és okostelefonról is, a serdülőkor felé pedig egyre nő az interneten töltött idő. Ebben az életszakaszban nagyon jellemző, hogy a korcsoporthoz próbálnak ragaszkodni: egy külön világot építenek ki az eszközök sokaságával, leveleznek, telefonálnak. Jellemző a párhuzamos médiafogyasztás is - azaz egyszerre neteznek, telefonálnak, zenét hallgatnak, és akár tévé is be van kapcsolva - az ezzel kapcsolatos kutatások pedig bebizonyították, hogy a 13-14 éves gyerekek emiatt teljesen máshogy dolgozzák fel az információkat. Az oktatásban is rendkívül jól lehet az internetet, vagy akár a tévét használni” – magyarázta a szakértő, aki azt is hozzátette, óva intene minden szülőt attól, hogy az internet vagy televízió gyerekek életében betöltött szerepét misztifikálja. A szakértő azt is prognosztizálta, hogy a mai gyerekek már nem olyan szülők lesznek, akik idegenként néznek a digitális világra.

Forrás, fotó:
redlemon.hu

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.