Mit kezdjünk a digitális bennszülöttekkel?
- Dátum: 2015.04.21., 15:18
A magyar felnőttek több időt töltenek internetezéssel, mint a tévé előtt – derült ki a Telenor legújabb online felméréséből. A kutatás arra kereste a választ, hogy milyen szerepet tölt be a technológia a hazai családok életében. A válaszokból az is kiderült, hogy a gyerekek többsége internetképes telefonnal rendelkezik, a szülők azonban egyelőre nem fordítanak elegendő figyelmet a kicsik netes védelmére.
Szülőként mit kezdjünk a digitális bennszülöttekkel? Mi a szerepe a családban megtalálható technológiai eszközöknek? Milyen tartalmat fogyasztanak a legkisebbek, miért rajonganak a szülők? Erre és hasonló kérdésekre keresték a választ a meghívott vendégek a Telenor kerekasztal-beszélgetésén, amelyen az online felmérés eredményeiről is szó esett. Az eseményen részt vett Kósa Éva pszichológus is, aki rendkívül fontos dolgokra hívta fel a figyelmet.
„Úgy gondolom, nem kell megrökönyödni azon, hogy a gyerekeknek már egészen kicsi korban saját okoseszközeik vannak, hiszen ahogy az online felmérésből is kiderült, a kicsik mesét néznek az okostelefonon vagy a tévében. Ha a koruknak megfelelően használják az eszközöket, akkor azzal semmi gond sincs” - kezdte a szakértő. „Az internethasználattal kapcsolatban nagyon fontos, hogy megfelelő kritikával éljünk: soha nem érte még ennyi információ sem a gyerekeket, sem a felnőtteket, de hogy mi az igaz, mi a hiteles, azt jobb ellenőrizni. Nem szabad mindennek bedőlni.” A szakember az internetes etikettet is nagyon fontosnak tartja. „A szülők felelőssége a gyerekekkel beszélni arról is, hogy a neten se bántsák egymást. Ahogy a kutatásból is jól látszik, a szülők nagyon különböző szinten rendelkeznek jártassággal az eszközhasználatban, az internet ismeretében, de vannak olyan szűrőprogramok, amelyeket minden szülő számára ismertté kell tenni, hiszen valóban vannak kéretlen támadó tartalmak” – jelentette ki a pszichológus.

A Telenor online gyorsfelméréséből az is kiderült, hogy a magyar felnőttek már több időt töltenek az interneten, mint tévénézéssel. Kósa Éva szerint azonban csak a televíziózási szokások alakulnak át. „Nem szabad temetni a tévét, hiszen ugyanúgy jelen van, ahogy az elmúlt évtizedekben. A gyerekek először tévét néznek, de nem feltétlenül a klasszikus formában – lehet szó laptopról és okostelefonról is, a serdülőkor felé pedig egyre nő az interneten töltött idő. Ebben az életszakaszban nagyon jellemző, hogy a korcsoporthoz próbálnak ragaszkodni: egy külön világot építenek ki az eszközök sokaságával, leveleznek, telefonálnak. Jellemző a párhuzamos médiafogyasztás is - azaz egyszerre neteznek, telefonálnak, zenét hallgatnak, és akár tévé is be van kapcsolva - az ezzel kapcsolatos kutatások pedig bebizonyították, hogy a 13-14 éves gyerekek emiatt teljesen máshogy dolgozzák fel az információkat. Az oktatásban is rendkívül jól lehet az internetet, vagy akár a tévét használni” – magyarázta a szakértő, aki azt is hozzátette, óva intene minden szülőt attól, hogy az internet vagy televízió gyerekek életében betöltött szerepét misztifikálja. A szakértő azt is prognosztizálta, hogy a mai gyerekek már nem olyan szülők lesznek, akik idegenként néznek a digitális világra.
Forrás, fotó:
redlemon.hu
Tényleg a hibáinkból tanulunk?
Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.
Két keréken az egészségért és a bolygóért
A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.