Menü

A magyar nők nem foglalkoznak a változó korral

  • Dátum: 2015.03.16., 13:16

A magyar nők a szükségesnél kevesebbet gondolnak arra, hogy külön foglalkozzanak a menopauzával és a hormonváltozás okozta tünetekkel. Ma Magyarországon közel egymillió, 48-58 év közötti nő él, akik koruknál fogva érintettek. A Magyar Menopauza Társaság megválasztott elnöke, Dr. Ács Nándor szerint pedig nagyon fontos lenne, hogy minden változó korban lévő hölgy elmenjen szűrővizsgálatokra, illetve orvoshoz forduljon.

Mi is az a menopauza?

A hölgyek szervezete teljesen átalakul a késői negyvenes és korai ötvenes éveik tájékán: a nemi hormonrendszer (azaz a progeszteron és az ösztrogén szintjének) változása, a menstruációs ciklus elmaradása számos kellemetlen tünettel jár. Az, hogy a tünetek kinél mikor jelentkeznek, teljesen egyénfüggő: léteznek olyan hölgyek, akik még 50-es éveik közepén is termékenyek, míg másokat már a negyedik X táján elérnek a változások. A legszembetűnőbb tünet, hogy megváltozik a menstruációs ciklus, azaz gyakoribbá vagy ritkábbá válik, később pedig teljesen megszűnik. Ezt kísérőjelenségként hőhullámok, izzadás, álmatlanság, fokozott bőr és nemi szervi szárazság, hízékonyság kíséri. Sajnos ebben az időszakban a legtöbb nőnek megváltozik a hangulata is, gyakrabban sírnak, érzékenyebbé válnak, súlyos esetben akár depresszió is felléphet. A változásokkal párhuzamosan lecsökken vagy akár meg is növekedhet a nemi étvágy, gyakori az inkontinencia is.

Mind mondanak a menopauzáról a szakértők?

Dr. Ács Nándor, a Magyar Menopauza Társaság megválasztott elnöke ezzel kapcsolatban elmondta: „Az adatok azt mutatják, hogy évente Magyarországon is több százezer nő jut el életének változó szakaszába, amikor megjelennek nála a menopauza tünetei. A változó korban fellépő kellemetlen tüneteket, mint a hőhullámokat, a levertséget, kedélyhullámzásokat meghaladóan súlyos betegségek is felléphetnek, a szervezetben beállt változások következtében: az ösztrogén lecsökkent szintje ugyanis megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Mindezek mellett pedig gyakori a csontritkulás is.”

A magyar nők szükséges rosszként élik meg a változó kort

Bár a változó kor minden hölgyet elér előbb vagy utóbb, mindezek ellenére a tapasztalatok azt mutatják, hogy sajnos nagyon kevesen fordulnak a háziorvoshoz vagy a nőgyógyászhoz. Dr. Ács Nándor hozzátette: „A korábban létező menopauza központok mára nagyrészt megszűntek, így nincs szervezett kerete a változó korban lévő hölgyek kivizsgálásának. Emiatt valóban csak rajtuk múlik, hogy elmennek-e az orvoshoz. Én minden hölgynek azt javaslom, amikor eléri a változó kort és megjelennek nála a hormonváltozás okozta tünetek, mindenképpen menjen el orvoshoz. A változó korban érdemes elvégeztetni különböző szűrővizsgálatokat, vérvizsgálatot, mammográfiát, megelőzve ezzel a komolyabb problémák kialakulását. Ráadásul az egyéb tünetek is enyhíthetőek különböző módszerekkel.”

Hogyan enyhíthetőek a változó korral járó kellemetlenségek?

A változó kor kellemetlen tünetei, így a hőhullámok, levertség, kedélyingadozás néhány megfontolandó praktikával, egészséges életmóddal, megfelelő táplálkozással és rendszeres mozgással is enyhíthetőek. Az ártéri japán keserűfű kivonata pedig a kutatások szerint 75%-kal csökkenti a hőhullámokat és az izzadást egyaránt. A nemi szervek szárazsága is felléphet, ami külső ápolószerekkel is kezelhető. Az alvásproblémáknál érdemes odafigyelni a zavartalan (hang- és fénymentes) körülmények megteremtésére és kerülni kell a nehéz ételeket közvetlenül lefekvés előtt. Természetesen a japán keserűfű kivonatának használata kiegészítendő rendszeres mozgással és relaxációs módszerekkel. Az északi féltekén honos növény a kontinentális és a szubtrópusi területeken egyaránt előfordul, gyönyörű világoszöld levelei miatt az épített kertek dísze lehet, bár a kertészek szerint az ártéri fajtáját szinte lehetetlen kezelni és kiirtani, ha már egyszer elültettük. A japánok és a kínaiak már évszázadok óta fogyasztják szárát és gyökereit, mert úgy vélik, hogy öregedésgátló hatással bír.

Forrás, fotó:
ViPR

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.