Online támadási felületeink
- Dátum: 2015.02.24., 08:57
Az internet térhódításával párhuzamosan egy átlagos felhasználó egyre nagyobb támadási felületet mutat. Támadni pedig egyre többen akarnak és tudnak.
Az utóbbi időszakban hazánkban is sok szó esett az internetes zaklatásról, amelynek kedvelt terepei a közösségi oldalak. A szakemberek hangsúlyozzák, az online zaklatás súlyát nem szabad alulértékelni, azt ugyanolyan gonddal és érzékenységgel kell kezelni, mint a hagyományos típust. A dolog elbagatellizálása az egyik legnagyobb tévút, főként azért, mert az ilyen jellegű bűncselekménynek elsősorban gyerekek és fiatalok az áldozatai, akikért nekünk felnőtteknek kell felelősséget viselnünk.
Az online támadások persze nemcsak a fiatal korosztályt érintik, a vírusok igyekeznek lenyúlni jelszavainkat, fotóinkat, vagy akár internetbank hozzáférésünket. Azaz bárki célpontjukba kerülhet, szinte bármilyen módon. A felhasználók többsége nem fordít túl nagy gondot a védelemre, de ez még csak hagyján, sokszor konkrétan magunknak köszönhetjük a bajt. A tájékozatlan netező gyakran tölt le olyan dolgokat, amelyek komoly károkat tudnak okozni a különböző eszközökön.
Mint említettük, mostanában – az okostelefonok, tabletek világában - még nagyobb lett a támadási felület és a kísértés. Sokan hiszik, hogy uraik eszközüknek, aztán miután megtörtént a baj, csak akkor veszik észre, hogy ez nem igaz. A megbízhatatlan oldalak, a káros alkalmazások, a rosszul beállított jelszavak és közösségi profil hozzáférések mind-mind potenciális gyenge pontot jelentenek.
Fotó:
pixabay.com
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?
Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.