Menü

Mit tegyünk, ha gyerekünk csúnyán beszél?

A gyerekek szókincsében idővel megjelenő trágár kifejezések nemcsak a szülők szóhasználatán, stílusán múlik. Ahogy közösségbe kerülnek a gyerekek, hamar magukévá tesznek szalonképtelen szavakat.

Azért a szülői példamutatás szerepe nem elhanyagolható ebben a témában sem. Nem elég, ha gyerekünkkel való kommunikációra ügyelünk csak, figyelnünk kell arra is, hogy gyermekünk jelenlétében milyen szavakat használunk, amikor másokkal beszélgetünk.

De nyilván ahogy bekerülnek a gyerekek más közösségekbe, másfajta mintákkal találkoznak, és egymástól eltanulják a csúnya kifejezéseket is. Ez ellen nem nagyon van mit tenni, de nem mindegy, hogy hogyan kezeljük azt a helyzetet, amikor gyermekünk trágár kifejezéseket használ.

A szakemberek azt tanácsolják, hogy nem érdemes azonnal túlreagálni a csúnya beszédet. 3-6 éves kor közötti gyerekek gyakran azért beszélnek csúnyán, mert érzékelik, hogy ezzel felhívják mások figyelmét, társaikból nevetést, a felnőttekből pedig megbotránkozást váltanak ki vele. Ha egyből elszörnyülködünk, nagy valószínűséggel a kisebb gyerekek tovább folytatják „mókájukat”.

Persze ez a taktika inkább kisebb gyerekeknél, és náluk sem mindig válik be. Ilyen esetben se mennyünk bele hosszas magyarázatokba, hanem valamilyen kommunikációval kapcsolatos büntetést szabjunk ki. Például „társalgási szünet” bevezetésével pont azt akadályozzuk meg, amit a gyerek a szalonképtelen beszéddel próbált elérni, a játékot, és a felnőttek figyelmét felkeltő „műsort” hiúsítjuk meg vele. Így a gyerek rájön, hogy hiába beszélt csúnyán, hatástalan volt.

Kisebb gyerekeknél gyakran a szülők ugyan szóban elítélik a csúnyabeszédet, de mégis némileg mulattatja őket, ha gyerekük így beszélni. Ezzel az a baj, hogy a gyerekek érzik, hogy szüleik valójában nem mérgesek, így tovább „szórakoztatják” „közönségüket” az ilyen kifejezések használatával.

Fotó:
pixabay.com

A nonverbális nevelési trükkök, amikkel segítheted a mindennapokat

Ahány ember, annyiféleképpen neveljük a gyermekeinket. Az elvek mindenkinél mások, de egy dologban mind egyezünk, az pedig a testünk kommunikációja.

Skarlát, a vörös gyermekbetegség

Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik

Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?