Menü

Mit tegyünk, ha gyerekünk csúnyán beszél?

A gyerekek szókincsében idővel megjelenő trágár kifejezések nemcsak a szülők szóhasználatán, stílusán múlik. Ahogy közösségbe kerülnek a gyerekek, hamar magukévá tesznek szalonképtelen szavakat.

Azért a szülői példamutatás szerepe nem elhanyagolható ebben a témában sem. Nem elég, ha gyerekünkkel való kommunikációra ügyelünk csak, figyelnünk kell arra is, hogy gyermekünk jelenlétében milyen szavakat használunk, amikor másokkal beszélgetünk.

De nyilván ahogy bekerülnek a gyerekek más közösségekbe, másfajta mintákkal találkoznak, és egymástól eltanulják a csúnya kifejezéseket is. Ez ellen nem nagyon van mit tenni, de nem mindegy, hogy hogyan kezeljük azt a helyzetet, amikor gyermekünk trágár kifejezéseket használ.

A szakemberek azt tanácsolják, hogy nem érdemes azonnal túlreagálni a csúnya beszédet. 3-6 éves kor közötti gyerekek gyakran azért beszélnek csúnyán, mert érzékelik, hogy ezzel felhívják mások figyelmét, társaikból nevetést, a felnőttekből pedig megbotránkozást váltanak ki vele. Ha egyből elszörnyülködünk, nagy valószínűséggel a kisebb gyerekek tovább folytatják „mókájukat”.

Persze ez a taktika inkább kisebb gyerekeknél, és náluk sem mindig válik be. Ilyen esetben se mennyünk bele hosszas magyarázatokba, hanem valamilyen kommunikációval kapcsolatos büntetést szabjunk ki. Például „társalgási szünet” bevezetésével pont azt akadályozzuk meg, amit a gyerek a szalonképtelen beszéddel próbált elérni, a játékot, és a felnőttek figyelmét felkeltő „műsort” hiúsítjuk meg vele. Így a gyerek rájön, hogy hiába beszélt csúnyán, hatástalan volt.

Kisebb gyerekeknél gyakran a szülők ugyan szóban elítélik a csúnyabeszédet, de mégis némileg mulattatja őket, ha gyerekük így beszélni. Ezzel az a baj, hogy a gyerekek érzik, hogy szüleik valójában nem mérgesek, így tovább „szórakoztatják” „közönségüket” az ilyen kifejezések használatával.

Fotó:
pixabay.com

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.

Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!

Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.

Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.