Hogyan kezeljük a babasírást?
A babák szinte egyetlen kommunikációs eszköze a sírás, ez a túlélés záloga, hiszen így hívják fel figyelmünket arra, ha valamilyen szükségletük nincs kielégítve. De akinek gyereke van, pontosan tudja, hogy a babák látszólag ok nélkül is sírnak, sokszor vigasztalhatatlanul főleg az első időszakban.
Az első pár hónapban a babák idegrendszere nagyon fejletlen és viselkedésüket a létfenntartó reflexek vezérlik. Nem meglepő tehát, hogyha szülőként azt tapasztaljuk, hogy az újszülöttek reakciója, és viselkedése sokszor kiszámíthatatlannak tűnik. És nemcsak azért, mert nem ismerjük még eléggé kisbabánkat.
Ez oké, de mit tegyünk, ha minden próbálkozásunk ellenére kisbabánk nem hagyja abba a sírást, például akkor, amikor este letesszük a kiságyába aludni. Nos, létezik egy módszer, mely szerint hagyni kell babánkat sírni, így megtanulja, hogy… Mit tanul meg? Véleményem szerint azt, hogy hiába próbál az egyetlen eszközével jelezni a világ számára, hogy neki most nem jó, süket fülekre talál. Aztán lehet, hogy belefárad és elalszik, így azt gondolhatnánk elértük a célunkat, de attól még, hogy az idegileg kifáradt baba abbahagyta a sírást nem tettünk jót vele, az biztos.
Lehet, hogy babánk nem éhes, nem fáradt egyszerűen csak igényli testünk közelségét, akár napi 24 órában is. Az első időszakban ezt egyáltalán nem lehet tudatosnak tekinteni, és azzal, hogy megadjuk neki testünk közelségének biztonságát még korántsem „rontjuk el”. Azt is tapasztalhatjuk egy újszülött babánál, hogy akkor is tovább sír, ha már felvettük és ölünkben tartjuk őt. Ebből is látszik, hogy messze nem akaratlagos viselkedésről van szó, és ezekben a helyzetekben sem érdemes magára hagyni őt sírva a kiságyában.
Ahogy nőnek, fejlődnek a babák viselkedésük fokozatosan egyre tudatosabbá válik, megjelenik az akaratlagosság, mint a viselkedést vezérlő tényező. Később pedig valóban beszélhetünk hisztiről, amikor nem feltétlenül célszerű ugrani egyből gyerekünk „parancsára”. De a hiszti egyértelműen megkülönböztethető a sírástól, és egyéves kor alatt nem jó módszer magára hagyni egy krokodilkönnyeket hullajtó kisbabát.
Fotó:
pixabay.com
Nem kell vagyonokat költeni: így lesz a gyerekszobából tökéletes tanulósarok
Az iskolakezdés közeledtével nemcsak a tanszerek és az új ruhák beszerzésére érdemes gondolni. A gyerekszobának is új szerepet kell betöltenie: a játék, a pihenés és az alvás mellett helyet kell adnia a tanulásnak, a könyveknek, a füzeteknek és sok esetben a számítógépnek is. Jó hír, hogy ehhez nem szükséges teljes szobafelújítás. Néhány praktikus, pénztárcabarát változtatással kényelmes és jól használható tanulósarok alakítható ki.
Mom-shaming: amikor az anyaság versennyé és ítélkezéssé válik
Tegye fel a kezét, akinek van gyermeke és bárki megkérdőjelezte, hogy mit, miért és hogyan csinál. A mom-shaming egy káros versengési láz, hogy tudjuk, jobban csináljuk az anyaságot, mint más.
Ezért betegszik meg több gyermek az óvoda- és iskolakezdés után
Az ősz beköszöntével szinte minden családban ismerőssé válik a köhögés, az orrfolyás vagy éppen a torokfájás. Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben ugyanis látványosan megszaporodhatnak a légúti fertőzések a gyermekek körében.
A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít
A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.