Miért vitázunk az örökségen?
- Dátum: 2015.01.19., 16:07
- családi konfliktusok, haláleset, örökösödési háborúk, örökség, temetés
Temetéseken illetve azt követően nem ritka jelenet, hogy a családtagok, örökösök egymásnak esnek, régi konfliktusok szabadulnak el örökösödési viták, perek formájában.
Ilyenkor nemcsak nagy vagyon esetén éleződhet ki a viszály az örökösök között, hanem gyakran kevésbé értékes használati tárgyakért is háború folyhat.
De hogy lehetséges az, hogy egy szerettünk, családtagunk elvesztése a legrosszabbat hozza ki belőlünk, és haraggal mérgezett családi környezet alakul ki a nyomában?
Az ilyen esetekben általában a haláleset, illetve a temetés nem oka a családi viszálynak, csupán újra aktivizál régen elnyomott, soha nem rendezett konfliktusokat. A ki nem mondott problémák és nézeteltérések gyakori rendezési módja a családtagok eltávolodása, a kapcsolat megszakítása. Ez lehet lelki elszakadás, mikor a rokonok egyszerűen nem állnak szóba egymással, de a családi konfliktusok akár fizikailag is messze elűzhetik a feleket egymástól.
Persze az örökségen való marakodás hátterében lehet egy eltorzult gyászreakció is, amikor az érzelmi veszteséget az örökség megszerzésével próbáljuk kompenzálni, tompítani. Ez azonban nem lehet a sikeres feldolgozás útja, hiszen csak további feszültségeket eredményez.
Visszatérve a lappangó családi konfliktusokhoz, melyek örökösödési viszályokban öltenek testet, gyakorta régi sérelmek kerülnek napvilágra ilyenkor. Ezek az esetek is azt bizonyítják, hogy a problémák elnyomása, illetve a kapcsolatok megszakítása nem oldja fel ezeket a feszültségeket, melyek lappangva továbbra is hatással vannak életünkre, és az első adandó alkalommal előtörnek. Tipikus ilyen elnyomott probléma lehet a testvérféltékenység, a családtagok közötti irigység. Mindig van valaki, aki úgy érzi ő kevesebb odafigyelést, törődést kapott, mely (vélt vagy valós) igazságtalanságot ideje rendezni. Az örökségért való küzdelem hátterében sok esetben valójában kárpótlási harc folyik a lelkekben.
A kapcsolat megszakítása tehát sok esetben csak elnyomja a problémákat, a megoldatlan konfliktusok pedig idővel nagyobb erővel követelnek szabad utat maguknak, mely folyamatnak „kiváló” megnyilvánulási terepe lehet az örökségért való küzdelem.
Fotó:
pixabay.com
Miért szeretjük a borzongást? – A krimi vonzereje
Egy jó rejtély képes egyszerre kíváncsivá tenni, feszültségben tartani és az utolsó pillanatban meglepni. A bűnügyi sztorik biztonságos távolságból engednek közel a félelmetes helyzetekhez. Azonban miért vonz minket ennyire a borzongás, és miért esik jól a veszély közelsége?
Nem véletlenül esik jól a természetben lenni: így hatnak ránk a fák
Van, akinek egy erdei séta jelenti a feltöltődést, más egyszerűen csak szeret egy parkban üldögélni, fák között sétálni vagy néhány percet a kertben tölteni. Nem véletlen, hogy a természet közelsége sokak számára megnyugtató érzést ad. A fák látványa, illata, hangja és az árnyékukban töltött idő egyaránt hatással lehet a közérzetünkre.
Hogyan hat ránk az ősz? Így hangolódhatunk rá az évszakváltásra
Az ősz beköszöntével rövidülnek a nappalok, hűvösebbé válik az idő, és a nyári szabadságok után visszatérünk a megszokott rutinunkhoz. Hogyan alkalmazkodhatunk könnyebben a változásokhoz, és mire érdemes figyelni a hidegebb hónapok előtt?
Amikor véget ér egy barátság – Honnan tudhatjuk, hogy megváltozott a kapcsolat?
Az ismeretségek az évek során átalakulnak – vannak, amelyek szorosabbá válnak, míg mások háttérbe szorulnak. Az eltávolodás legtöbbször fokozatosan történik, így csak később vesszük észre, hogy egy korábban fontos kapcsolat már nem a régi.
Miért visel meg minket az ősz?
Ahogy rövidülnek a nappalok, egyre többen érzik úgy, hogy velük együtt az energiaszintjük és a jókedvük is csökken. Nehezebb reggel felkelni, kevésbé van kedvünk kimozdulni, és még azok a feladatok is fárasztóbbnak tűnhetnek, amelyek nyáron könnyedén mentek. Vajon tényleg csak az esős, hűvös idő tehet róla? Nem feltétlenül.