Miért vitázunk az örökségen?
- Dátum: 2015.01.19., 16:07
- családi konfliktusok, haláleset, örökösödési háborúk, örökség, temetés
Temetéseken illetve azt követően nem ritka jelenet, hogy a családtagok, örökösök egymásnak esnek, régi konfliktusok szabadulnak el örökösödési viták, perek formájában.
Ilyenkor nemcsak nagy vagyon esetén éleződhet ki a viszály az örökösök között, hanem gyakran kevésbé értékes használati tárgyakért is háború folyhat.
De hogy lehetséges az, hogy egy szerettünk, családtagunk elvesztése a legrosszabbat hozza ki belőlünk, és haraggal mérgezett családi környezet alakul ki a nyomában?
Az ilyen esetekben általában a haláleset, illetve a temetés nem oka a családi viszálynak, csupán újra aktivizál régen elnyomott, soha nem rendezett konfliktusokat. A ki nem mondott problémák és nézeteltérések gyakori rendezési módja a családtagok eltávolodása, a kapcsolat megszakítása. Ez lehet lelki elszakadás, mikor a rokonok egyszerűen nem állnak szóba egymással, de a családi konfliktusok akár fizikailag is messze elűzhetik a feleket egymástól.
Persze az örökségen való marakodás hátterében lehet egy eltorzult gyászreakció is, amikor az érzelmi veszteséget az örökség megszerzésével próbáljuk kompenzálni, tompítani. Ez azonban nem lehet a sikeres feldolgozás útja, hiszen csak további feszültségeket eredményez.
Visszatérve a lappangó családi konfliktusokhoz, melyek örökösödési viszályokban öltenek testet, gyakorta régi sérelmek kerülnek napvilágra ilyenkor. Ezek az esetek is azt bizonyítják, hogy a problémák elnyomása, illetve a kapcsolatok megszakítása nem oldja fel ezeket a feszültségeket, melyek lappangva továbbra is hatással vannak életünkre, és az első adandó alkalommal előtörnek. Tipikus ilyen elnyomott probléma lehet a testvérféltékenység, a családtagok közötti irigység. Mindig van valaki, aki úgy érzi ő kevesebb odafigyelést, törődést kapott, mely (vélt vagy valós) igazságtalanságot ideje rendezni. Az örökségért való küzdelem hátterében sok esetben valójában kárpótlási harc folyik a lelkekben.
A kapcsolat megszakítása tehát sok esetben csak elnyomja a problémákat, a megoldatlan konfliktusok pedig idővel nagyobb erővel követelnek szabad utat maguknak, mely folyamatnak „kiváló” megnyilvánulási terepe lehet az örökségért való küzdelem.
Fotó:
pixabay.com
Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében
Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.
A kamaszkori szorongás árnyékában
A kamaszkor az emberi élet egyik legintenzívebb és legváltozatosabb időszaka. Ebben az életszakaszban a fiatalok nemcsak testi változásokon mennek keresztül, hanem jelentős lelki és társas átalakulásokon is. A gyermekkorból a felnőttkor felé vezető út sok bizonytalansággal, kérdéssel és új kihívással jár. Ezek a változások gyakran szorongást idéznek elő, amely a serdülők mindennapi életének természetes része lehet. A kamaszkori szorongás azonban különböző formákban jelenhet meg, és hatással lehet a fiatalok tanulmányaira, kapcsolataira és önértékelésére is.
A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra
Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.
A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről
A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.
Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége
Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.