Mobilizálódik a közösségi élet
- Dátum: 2014.11.25., 08:20
A Google+ agresszív toborzása ellenére sem tudott még aktív közösséget építeni Magyarországon, szemben az olyan kis oldalakkal, mint az Instagram, a LinkedIn vagy a Pinterest – derült ki a KutatóCentrum Web2.0 Report legfrissebb felméréséből. A netezők egyharmada munkaidőben is használja a közösségi oldalakat, 16 százalékuk pedig úgy érzi, ha napokig nem lép be, sok mindenről lemarad. A legaktívabbak még mindig a nők és a fiatalok.
Gyakorlatilag 100 százalékos a Facebook ismertsége a magyar internetezők körében. Ennek megfelelően ez a közösségi oldal rendelkezik a legnagyobb és legaktívabb táborral: az internetezők 89 százaléka regisztrált az oldalra, a tagok 96 százaléka pedig aktívan használja is azt – derült ki a KutatóCentrum Web2.0 Report legfrissebb felméréséből. A Google+ ismertsége ugyan megközelíti a Facebookét – a netezők 87 százaléka hallott már a szolgáltatásról –, de továbbra sem tudta meghódítani a magyar közönséget: a kutatásban részt vevők 55 százaléka tagja az oldalnak, de a regisztráltaknak csak kevesebb mint fele (43 százaléka) aktív felhasználó. „Ez annak ellenére így van, hogy a Google meglehetősen agresszív módon építi a táborát: mindenkinek, aki Google-fiókkal rendelkezik, automatikusan létrehoznak ugyanis egy Google+ fiókot is” – emelte ki Györke Zsuzsanna, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzsere.
A kisebb hazai felhasználói bázissal rendelkező oldalak közül az Instagram, a LinkedIn, valamint a Pinterest tudta jobban aktivizálni közönségét: mindhárom szolgáltatást a tagok közel 60 százaléka használja rendszeresen. „Igaz ugyanakkor, hogy más-más közönséget érnek el: míg a LinkedInt elsősorban a felsőfokú végzettségűek és a budapestiek használják, addig az Instagram és a Pinterest esetében a 18-29 évesek és a nők a legaktívabbak” – jegyezte meg Györke Zsuzsanna.
A fiatal nők közösségi élete a legpezsgőbb
Az internetezők több mint 70 százaléka napi szinten használja valamelyik közösségi platformot, egyharmaduk még munkaidőben is ezeken az oldalakon kapcsolódik ki, 16 százalékuk pedig úgy érzi, ha néhány napig nem lép be, sok mindenből kimarad. A nők és a 18-29 évesek használják legintenzívebben a közösségi felületeket: az átlaghoz képest (35%) többen vannak köztük, akik szívesebben leveleznek itt, mint az e-mail fiókjukban (nők: 45%, 18-29 évesek: 59%), illetve olyanok, akik előszeretettel próbálnak ki alkalmazásokat és lépnek be csoportokba.
Az okostelefonok terjedésével a közösségi élet is egyre mobilabb: közel minden ötödik netező már gyakrabban lép be mobilról a közösségi oldalakra, mint asztali gépről vagy laptopról. „A mobil bejelentkezések terén is a nők és a fiatalok járnak az élen: minden negyedik hölgy és minden harmadik 18-29 éves mondta, hogy gyakrabban él közösségi életet az okostelefonján, mint más eszközökön” – tette hozzá Györke Zsuzsanna.
Forrás, diagram:
Sakkom Interaktív
Meddig marad biztonságos a pohárban hagyott víz?
Sokan készítenek ki este egy pohár vizet az ágyuk mellé, hogy ébredés után ne kelljen rögtön a konyhába menniük. Mások egész nap az íróasztalukon tartják az innivalójukat, és időnként kortyolnak belőle. Bár a víz nem romlandó élelmiszer a hagyományos értelemben, a kitöltés után már több olyan tényező is befolyásolhatja a tisztaságát, amelyre érdemes odafigyelni.
Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány
Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.
Miért szeretjük a horrorfilmeket?
Vibráló villanykörte, résnyire nyitott ajtó, a háttérben halkan szóló zene. Pontosan tudjuk, mi következik, mégis kényelmesen hátradőlünk, és várjuk a borzongást. De vajon miért keressük önként azt az érzést, amelytől egyébként menekülnénk?
Esti edzés: hogyan hat a szervezetre, az alvásra és a fogyásra?
Az esti edzés egyre népszerűbb azok körében, akik napközben dolgoznak, tanulnak, vagy egyszerűen az esti órákban érzik magukat energikusabbnak. Bár sokan úgy gondolják, hogy a késői testmozgás megzavarhatja az alvást, a kutatások szerint a megfelelően megválasztott intenzitású és időzítésű esti edzés számos pozitív hatással lehet a szervezetre.
Kalisztenika – az akár otthon is ingyen végezhető mozgásforma
Ki ne keresne olcsó és hatékony megoldást a testmozgásra? Erre egy jó megoldás a kalisztenika.