Mobilizálódik a közösségi élet
- Dátum: 2014.11.25., 08:20
A Google+ agresszív toborzása ellenére sem tudott még aktív közösséget építeni Magyarországon, szemben az olyan kis oldalakkal, mint az Instagram, a LinkedIn vagy a Pinterest – derült ki a KutatóCentrum Web2.0 Report legfrissebb felméréséből. A netezők egyharmada munkaidőben is használja a közösségi oldalakat, 16 százalékuk pedig úgy érzi, ha napokig nem lép be, sok mindenről lemarad. A legaktívabbak még mindig a nők és a fiatalok.
Gyakorlatilag 100 százalékos a Facebook ismertsége a magyar internetezők körében. Ennek megfelelően ez a közösségi oldal rendelkezik a legnagyobb és legaktívabb táborral: az internetezők 89 százaléka regisztrált az oldalra, a tagok 96 százaléka pedig aktívan használja is azt – derült ki a KutatóCentrum Web2.0 Report legfrissebb felméréséből. A Google+ ismertsége ugyan megközelíti a Facebookét – a netezők 87 százaléka hallott már a szolgáltatásról –, de továbbra sem tudta meghódítani a magyar közönséget: a kutatásban részt vevők 55 százaléka tagja az oldalnak, de a regisztráltaknak csak kevesebb mint fele (43 százaléka) aktív felhasználó. „Ez annak ellenére így van, hogy a Google meglehetősen agresszív módon építi a táborát: mindenkinek, aki Google-fiókkal rendelkezik, automatikusan létrehoznak ugyanis egy Google+ fiókot is” – emelte ki Györke Zsuzsanna, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzsere.
A kisebb hazai felhasználói bázissal rendelkező oldalak közül az Instagram, a LinkedIn, valamint a Pinterest tudta jobban aktivizálni közönségét: mindhárom szolgáltatást a tagok közel 60 százaléka használja rendszeresen. „Igaz ugyanakkor, hogy más-más közönséget érnek el: míg a LinkedInt elsősorban a felsőfokú végzettségűek és a budapestiek használják, addig az Instagram és a Pinterest esetében a 18-29 évesek és a nők a legaktívabbak” – jegyezte meg Györke Zsuzsanna.
A fiatal nők közösségi élete a legpezsgőbb
Az internetezők több mint 70 százaléka napi szinten használja valamelyik közösségi platformot, egyharmaduk még munkaidőben is ezeken az oldalakon kapcsolódik ki, 16 százalékuk pedig úgy érzi, ha néhány napig nem lép be, sok mindenből kimarad. A nők és a 18-29 évesek használják legintenzívebben a közösségi felületeket: az átlaghoz képest (35%) többen vannak köztük, akik szívesebben leveleznek itt, mint az e-mail fiókjukban (nők: 45%, 18-29 évesek: 59%), illetve olyanok, akik előszeretettel próbálnak ki alkalmazásokat és lépnek be csoportokba.
Az okostelefonok terjedésével a közösségi élet is egyre mobilabb: közel minden ötödik netező már gyakrabban lép be mobilról a közösségi oldalakra, mint asztali gépről vagy laptopról. „A mobil bejelentkezések terén is a nők és a fiatalok járnak az élen: minden negyedik hölgy és minden harmadik 18-29 éves mondta, hogy gyakrabban él közösségi életet az okostelefonján, mint más eszközökön” – tette hozzá Györke Zsuzsanna.
Forrás, diagram:
Sakkom Interaktív
Tényleg a hibáinkból tanulunk?
Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.
Két keréken az egészségért és a bolygóért
A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.