Olvassunk a gyermeknek!
A gyerekeknek való felolvasás nem csak időkitöltő program, hanem egy nagyon fontos és szükséges tevékenység. Sok mindent meghatározhat a későbbiekben.
Például azt, hogy viszonyul csemeténk később a könyvekhez, az olvasáshoz, illetve arra is hatással lehet, mekkora szókincse fejlődik ki.
Az olvasást már egészen pici korban elkezdhetjük. Persze a legtöbb szülő egy néhány hetes, vagy hónapos csecsemőnek általában nem vesz elő könyvet, csak beszél hozzá, ami nem baj. Sokat kell beszélni, azonban eljön az idő, amikor érdemes váltani. Fél éves kortól már simán lehet mesét, verset, történeteket olvasni. Hogy ez miért fontos?
Olvasáskor egy sor olyan szót használunk, amit hétköznapi nyelvünkben nem és minél több szóval ismerkedik meg a kicsi, annál nagyobb lesz a szókincse. Óriási különbségek alakulhatnak ki, nem is gondolnánk, de annak, akinek sokat olvasnak a szülei 5-6 éves korára legalább ötször-hatszor nagyobb lehet a szókincse, erősebb a nyelvi készsége, mint azoknak, akik nem kapják meg ezt a segítséget a fejlődéshez.
A betűkhöz, könyvekhez való viszonyulás szempontjából sem mindegy, hogy a szülő hogyan ismerteti meg gyermekével az olvasás világát.
Egyáltalán nem biztos, hogy gyerekünket egyből érdekelni fogja ez a világ. Ha először falakba ütközünk, érdemes olyan történetekkel próbálkozni, amelyek kiváltképp felkeltik kíváncsiságukat, de lehet verses, rímes, játékos mondókákkal is kezdeni. El kell fogadni, hogy a gyerek először biztosan nem lesz képes 10-15 percnél tovább odafigyelni, ezért meg kell tanulnunk értékesen kitölteni ezt az időt. Szótagolva, esetleg hangutánzó szavakat használva olvasnunk úgy, hogy a pici lássa a betűket, a képeket, megfoghassa a könyvet.
Fotó:
pixabay.com
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?
Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.