Menü

Mértékkel fogyasszon extrudált élelmiszereket!

Az extrudálás egy olyan ipari eljárás, amelyet nemcsak az élelmiszeriparban alkalmaznak, hanem a műanyagiparban, és az állateledel-előállítás során is. Rengeteg élelmiszer készül ezzel a módszerrel. Legtöbben nem is tudják, hogy ez mit jelent, és hogy nem tanácsos túl sok extrudált élelmiszert fogyasztani. Ez azért különösen fontos, mert nagyon sok extrudált termék célcsoportja éppen a gyerekek.

Mi az, ami extrudálással készül? Gabonapelyhek, snackek/rágcsálnivalók – például a pufi, vagy a kölesgolyó, az extrudált kenyér, és egyéb puffasztott élelmiszerek.

Az extrudálás lényege, hogy az élelmiszereket masszává nyomják össze, majd átpréselik egy szűk nyíláson. Ezáltal különböző méreteket és formákat, textúrát lesz képes felvenni – lásd a kölesgolyó, gabonagolyócskák esetén. Ismerve az élelmiszeripar jellemzőit, az sem mellékes, hogy ezáltal az élelmiszerek tartósabbak lesznek.

Az eljárás előnyére írják, hogy általa az étel könnyebben emészthetővé válik, valamint hogy adott esetben a módosított molekula szerkezet révén több rostot tartalmaz. Az biztos, hogy aki extrudált élelmiszert fogyaszt, annak javasolt sok vizet fogyasztania, hogy a rost tisztíthassa a beleket, és távozni tudjon onnan. Sokszor javasolják ezeket a termékeket gluténérzékenyeknek, mivel sok közülük kukoricából, rizsből készül, amit ők is fogyaszthatnak. De nekik is mértékkel javasolt a fogyasztása. Legjobban a cukorbetegeknek, vagy diétázóknak ajánlatos vigyázniuk ezekkel a termékekkel. A glikémiás indexük ugyanis nagyon magas. Ez azt jelenti, hogy a vércukorszintet mennyire emelik meg. 1-től 100-ig terjedő skálán az extrudált kenyér GI-je 74, ami igencsak sok.

Kérdés, hogy mennyire tesz jót az élelmiszernek, ha módosítják a szerkezetét, és megváltozik a természetes molekula-szerkezete. Nem egységesek a nézőpontok azzal kapcsolatban, hogy az extrudálás során mennyiben tartja meg az adott összetevő a tápanyag-tartalmát. Ennek lehetséges tudatában legyünk tisztában vele, hogy biztosabb egészségforrás, ha valamilyen módosítás nélküli élelmiszert fogyasztunk, vagy adunk a gyereknek. Reggeli gabonapehely helyett tejberizs, vagy zabbal és gyümölcsökkel kiegészített natúr joghurt, a puffasztott rágcsálnivalók helyett pedig natúr, sótlan mogyoró, vagy mandula ajánlott. Főleg, hogy sok extrudált termék ízesítőszereket, egyéb nem természetes adalékanyagokat tartalmaz – érdemes elolvasni az összetevők listáját. 

Fotó:
pixabay.com

A nátrium-glutamát egészségre gyakorolt hatásai

A nátrium-glutamát, röviden MSG vagy E621 a világon legnagyobb mennyiségben használt ízfokozó adalékanyag, melyet az élelmiszeripar előszeretettel tesz bele a lehető legváltozatosabb ételekbe, a levesektől kezdve a sajton és a paradicsomszószon keresztül a húsfélékig. Kicsi az esélye annak, hogy egyáltalán nem fogyasztottunk MSG-t az elmúlt huszonnégy órában.

A sztívia ritkán hallott mellékhatásai

Levélkivonata háromszázszor édesebb, mint a répacukor, ellenben kalóriamentes, ezért gyakran ajánlják azok számára, akik szeretnék elhagyni a cukrot étrendjükből. Gyakran olvashatjuk viszont, hogy a steviának egészségünkre káros mellékhatásai is lehetnek, ezért nem mindenkinek ajánlott a fogyasztása.

Milyen a mikrobiom diéta?

„A fogyás a belekben kezdődik” – tartja a mikrobiom diéta, de pontosan mit is jelent ez az étrend, életmód, szemlélet?

Nyugtató gyógynövények stressz, szorongás ellen

Átérzem a stresszes napokat. Sokszor hiába a jótanács, „ne idegeskedj”, „ne vedd fel” „ne vedd magadra” „engedd el” „ne izgulj ezen” – bizony, aki stresszes helyzetben van, annak nem olyan egyszerű ezt csettintésre másként érezni.

Tudnivalók a dán diétáról

A dán diéta alatt meglepően hamar kopnak lefelé a kilók, a zsír- és szénhidrátbevitel jelentős csökkentése miatt. Bár rövid idő alatt szemrevaló eredményt garantál, meg is kell hozni érte az áldozatot. Van pár szigorú szabály, amit be kell tartanod, egyébként nem sikerül.