Menü

Mértékkel fogyasszon extrudált élelmiszereket!

Az extrudálás egy olyan ipari eljárás, amelyet nemcsak az élelmiszeriparban alkalmaznak, hanem a műanyagiparban, és az állateledel-előállítás során is. Rengeteg élelmiszer készül ezzel a módszerrel. Legtöbben nem is tudják, hogy ez mit jelent, és hogy nem tanácsos túl sok extrudált élelmiszert fogyasztani. Ez azért különösen fontos, mert nagyon sok extrudált termék célcsoportja éppen a gyerekek.

Mi az, ami extrudálással készül? Gabonapelyhek, snackek/rágcsálnivalók – például a pufi, vagy a kölesgolyó, az extrudált kenyér, és egyéb puffasztott élelmiszerek.

Az extrudálás lényege, hogy az élelmiszereket masszává nyomják össze, majd átpréselik egy szűk nyíláson. Ezáltal különböző méreteket és formákat, textúrát lesz képes felvenni – lásd a kölesgolyó, gabonagolyócskák esetén. Ismerve az élelmiszeripar jellemzőit, az sem mellékes, hogy ezáltal az élelmiszerek tartósabbak lesznek.

Az eljárás előnyére írják, hogy általa az étel könnyebben emészthetővé válik, valamint hogy adott esetben a módosított molekula szerkezet révén több rostot tartalmaz. Az biztos, hogy aki extrudált élelmiszert fogyaszt, annak javasolt sok vizet fogyasztania, hogy a rost tisztíthassa a beleket, és távozni tudjon onnan. Sokszor javasolják ezeket a termékeket gluténérzékenyeknek, mivel sok közülük kukoricából, rizsből készül, amit ők is fogyaszthatnak. De nekik is mértékkel javasolt a fogyasztása. Legjobban a cukorbetegeknek, vagy diétázóknak ajánlatos vigyázniuk ezekkel a termékekkel. A glikémiás indexük ugyanis nagyon magas. Ez azt jelenti, hogy a vércukorszintet mennyire emelik meg. 1-től 100-ig terjedő skálán az extrudált kenyér GI-je 74, ami igencsak sok.

Kérdés, hogy mennyire tesz jót az élelmiszernek, ha módosítják a szerkezetét, és megváltozik a természetes molekula-szerkezete. Nem egységesek a nézőpontok azzal kapcsolatban, hogy az extrudálás során mennyiben tartja meg az adott összetevő a tápanyag-tartalmát. Ennek lehetséges tudatában legyünk tisztában vele, hogy biztosabb egészségforrás, ha valamilyen módosítás nélküli élelmiszert fogyasztunk, vagy adunk a gyereknek. Reggeli gabonapehely helyett tejberizs, vagy zabbal és gyümölcsökkel kiegészített natúr joghurt, a puffasztott rágcsálnivalók helyett pedig natúr, sótlan mogyoró, vagy mandula ajánlott. Főleg, hogy sok extrudált termék ízesítőszereket, egyéb nem természetes adalékanyagokat tartalmaz – érdemes elolvasni az összetevők listáját. 

Fotó:
pixabay.com

Friss ízek az ablakpárkányról

A lakásban nevelt növények nemcsak dekoratívak, hanem a mindennapi főzés során is hasznosak lehetnek. A friss fűszernövények és ehető zöldek egész évben kéznél vannak, miközben természetesebbé és kellemesebbé teszik az otthoni környezetet.

Ehető gyomnövények

A gyomnövények többségére gyakran bosszantó betolakodóként tekintünk, pedig számos fajuk értékes tápanyagforrás és sokoldalúan felhasználható a konyhában. Az ehető vadnövények újrafelfedezése nemcsak az egészséges táplálkozást, hanem a fenntarthatóbb életmódot is támogatja.

Mi az az ásványi anyag, és miért nélkülözhetetlen a szervezetünk számára?

Vannak bizonyos anyagok, amelyekre szó szerint szükségünk van a működéshez, ilyenek az ásványi anyagok is.

Tárkony – boszorkánykonyhám egyik kedvenc eleme

Egy jó tárkonyos raguleves, ami már-már egytálételnek is elmegy, ha tele van minden finomsággal, de a tárkony nem csak ezért remek növény. Nézzük, hogy miről is van szó.

Cseresznye, a nyár hírnöke

Mindenki ismeri a cseresznyét, és valószínűleg kevés ember van, aki ne evett volna még. A nyár egyik első gyümölcse, mely nem csak finom, hanem egészséges is.