Egyhetes nyaralásra telik a magyar fiataloknak
- Dátum: 2014.08.08., 18:21
Kis spórolással legfeljebb egy hetet tölt pihenéssel az átlagos magyar fiatal - derül ki a K&H pályakezdők körében végzett felméréséből, amelynek eredményét pénteken jutatták el az MTI-nek.
A közlemény szerint miközben a teljes lakosság kétharmadának nincs pénze arra, hogy utazzon, a K&H által vizsgált 19-29 éves városi fiatalok közel fele mondta csak azt, hogy nem volt, és nem is megy nyaralni.
A többiek átlagosan 8,3 napot szánnak nyaralásra, 60 százalékuk 7 napot vagy kevesebbet. Ők legszívesebben vízpartra mennek, kirándulnak, vagy túráznak. Kéthetes kikapcsolódást kevesen, mindössze negyedük engedhet meg magának, ennél hosszabb utazás pedig már csak a fiatalok töredékének fér bele az idejébe vagy a költségvetésébe - írták.
A felmérés szerint nyaralni többségében a fiataloknak az a rétege megy, akiknek nem kell különösebben spórolni erre, vagy legfeljebb 3 hónapig tesznek félre arra, hogy pihenhessenek. Ők átlagosan 79 ezer forintot költenek nyaralásra, de közel felük csak 50 ezer forint alatti összeget szán ilyen célra.
Ötödük külföldre tervezi a nyaralást, 44 százalék belföldön nyaral. A 2013-as adatokhoz képest duplájára nőtt azok száma, akik rokonaikat látogatják meg egy külföldi utazás alkalmával.
A K&H felmérésének összesített adatai szerint a fiatalok többsége, közel 70 százalékuk maga teremti meg a nyaralásra a pénzt, és csak 20 százalék körüli azok aránya, akik a szülők támogatására hagyatkoznak ezen a téren.
Legtöbben a budapesti fiatalok közül mennek nyaralni (68 százalék). Kelet-Magyarországon a fiatalok kevesebb mint fele (47 százalék), a kisebb városokban lakóknak pedig mindössze 44 százaléka utazik el nyáron valahova.
A K&H pályakezdők jóléti indexe megállapításához negyedévente 500, 19 és 29 év közötti fiatalt kérdeznek meg interneten kiküldött kérdőív segítségével, amelyet a válaszadók önállóan töltenek ki. A kutatás a városi népességre terjed ki és reprezentatív a nem, a korcsoportok, a befejezett iskolai végzettség és a régiók tekintetében.
Forrás:
MTI
Fotó:
pixabay.com
Tényleg a hibáinkból tanulunk?
Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.
Két keréken az egészségért és a bolygóért
A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.