Menü

Kis mosoly, kis borravaló

  • Dátum: 2014.08.06., 21:07

A magyarok nagy része megszokásból ad borravalót, de maga akar dönteni annak mértékéről, a többség ezért elutasítja a számlába beépített szervizdíjat – derült ki a Szallas.hu friss felméréséből. A kézbe adott jutalom mértékének meghatározásakor egyébként a kedves, segítőkész kiszolgálás fontosabb, mint a szolgáltatás minősége.

A magyarok többsége elfogadja és megszokta a borravaló intézményét – derült ki egy több mint 13 ezer résztvevő megkérdezésével zajló felmérésből, amelyet az Év Szállása verseny keretében a Szallas.hu készített. Négyből csak egy ember mondta, hogy legszívesebben eltörölné ezt a szokást. A megkérdezettek nagy része ugyanakkor nem támogatja sem a számlán feltüntetett szervizdíjat, sem azt, ha a borravalót a szolgáltató beépíti az árakba: tízből nyolcan ragaszkodunk ahhoz, hogy magunk dönthessünk a plusz összeg mértékéről.

Arról, hogy mennyit adunk, megoszlik a fizetővendégek és a turizmusban dolgozók véleménye: a szolgáltatók szerint a többség maximum 5 százalék borravalót ad, míg a vendégek 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ennél nagyobb mértékben szokta kiegészíteni a számla végösszegét. Ugyanakkor nyolcból egy ember kapott már negatív megjegyzést a túl kevés borravaló miatt. „Érdekesség, hogy a véleménykülönbség ellenére a megkérdezett szolgáltatók, főként a szállásadók szerint nem vagyunk zsugoribbak más nemzetek szülötteinél – nagyjából ugyanúgy adunk borravalót, mint például a hozzánkba látogató német turisták” – tette hozzá Szigetvári József, a Szallas.hu ügyvezető igazgatója.

A borravalónál nem számít a minőség?

Az Év Szállása versenyhez készült felmérésében a magyarok több mint 60 százaléka mondta azt, hogy elsősorban a kedves, segítőkész kiszolgálást díjazza a borravalóval, a szolgáltatás minőségével kapcsolatban alig egynegyedük szokta így kifejezni az elismerését. „Úgy tűnik, az idegenforgalomban dolgozók sem gondolják úgy, hogy a kis összegű vagy hiányzó borravaló a minőségi kifogásokra utal. A megkérdezett szolgáltatók fele egyáltalán nem lát ilyen összefüggést, inkább például az anyagi lehetőségek korlátozottságára vezeti vissza a vendégek szűkmarkúságát” – magyarázta az eredményeket Szigetvári József.

A pincérek kapják a legtöbb jattot

A kiszolgálás, segítségnyújtás díjazásának szándéka magyarázza azt is, hogy a megkérdezettek közül tízből kilencen adnak plusz pénzt például a pincérnek. „Mi elsősorban a nyaralás alatt adott borravalót vizsgáltuk, de a hétköznapokban az ételfutárok is ide tartoznak” – tette hozzá a Szallas.hu ügyvezetője. A válaszadók egyharmada ad pénzt egy szállodában a londinernek vagy éppen a takarítónak, a recepciós – aki többnyire a „hivatalos” papírmunkát intézi – már ritkábban kap jutalmat.

A felmérés hátteréről

A Szallas.hu Magyarország piacvezető szálláskereső oldalaként végzett felmérést a nyaralás idején adott borravalóról. A kutatás online megkérdezéssel zajlott, az adatok felvételére 2014. július 22. és 28. között került sor. A nem reprezentatív felmérés eredményei 13 303 magyar lakos és 112 magyarországi szállásadó válaszain alapulnak.

Forrás:
Sakkom Interaktív

Tényleg a hibáinkból tanulunk?

Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.

Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?

Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.

A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika

A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.

A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.

Két keréken az egészségért és a bolygóért

A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.