„Mégis” eredményt hirdettek a norvég civil alap pályázatokon
- Dátum: 2014.07.21., 22:13
Bár sok negatív hírt hallhattunk a norvég civil alapos pályázatok kapcsán, a norvég civil alap idei első pályázati blokkjában mégis eredményhirdetés született július 18-án, ami bizakodásra adhat okot, hogy Magyarország talán nem veszíti el az EU-tagállamokon kívüli nyugati országoktól kapott támogatásokat. A Norvégia, Izland és Liechtenstein által biztosított forrás egy részét olyan civil célokra fordítják, amelyekre a magyar állam nem tud keretet biztosítani. A jelen pályázati körben úgy tűnik, jó projektötletek születtek, mivel az éves keret 70%-kát oda tudták ítélni a közreműködő szervezetek.
A norvég civil alap első pályázati fordulója februárban zárult. Azon civil szervezetek (vagy szociális szövetkezetek) indulhattak a második körben, akik sikeresen átestek az elsődleges szűrőn. Ekkor szempontokat kaphattak a projektjük még jobb kidolgozására is. Így a második, és egyben záró körben 136 pályázó nyert támogatást, összesen 4.339.673 euró támogatást jelent a kis- és közepes projektek esetén. A szeptemberben várható, szintén kétfordulós pályázati körben a fentiek értelmében az éves keretösszeg 30%-ára lehet majd pályázni.
A civil alap pályázatai az alábbi hét témakörben támogatnak projekteket:
- Demokrácia és emberi jogok
- Női jogok és esélyegyenlőség
- Közösség és szervezetfejlesztés
- Ifjúsági és gyermek ügyek
- Környezetvédelem és fenntartható fejlődés
- Jóléti szolgáltatások nyújtása társadalmilag sérülékeny csoportoknak
- Társadalmilag sérülékeny csoportok megerősítése (fókusz: roma integráció)
A projektek alapelve az volt, hogy átlátható, a nemi esélyegyenlőséget biztosító és környezetileg, társadalmilag fenntartható pályázatok valósuljanak meg. A következő két hónapban várhatóak a szerződéskötések, a megvalósításra pedig 21 hónap áll a civil szervezetek rendelkezésére. A projektek tehát 2016. derekáig fognak tartani. Általános jellemzőjük, hogy viszonylag újszerű ötleteket kívánnak életre hívni, amelyek kedvező társadalmi hozadékkal és hozzáadott értékkel rendelkeznek.
Reméljük, hogy sok projektről tudunk majd beszámolni, amelyek sikeresen elindulnak, és kedvező célokat szolgálnak.
Fotó:
pixabay.com
Tanítsuk önállóságra: kell-e a gyereknek házimunkát végeznie?
Sok szülőben felmerül a kérdés: vajon használunk vagy ártunk gyermekünknek azzal, ha bevonjuk a háztartási feladatokba? A mai világban, amikor az iskoláskorú gyerekek jelentős terhelés alatt állnak, rengeteg a tanulnivaló és kevés az igazán felszabadult szabadidő, érthető a dilemma.
Tartós szépség kompromisszumok nélkül – hódít a sminktetoválás
Az elmúlt években látványosan megnőtt az érdeklődés a sminktetoválás iránt, ami nem véletlen: a modern technikáknak köszönhetően ma már természetes hatású, esztétikus és hosszú távon is praktikus megoldást kínál mindazoknak, akik szeretnék leegyszerűsíteni a mindennapi szépítkezést.
Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?
Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?
A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt
Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.
A reggeli története: szükségből mindennapi szokás
Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.