Az Ybl-év alkalmából az ország egyik legszebb kastélyával bővült a szarvasi Mini Magyarország makettpark

Újabb épülettel gazdagodott hazánk egyetlen interaktív makettparkja, a szarvasi Mini Magyarország: a szabadkígyósi Wenckheim-kastély mini változatát az Ybl-év jegyében adták át 2014. július 18-án a Szarvasi Arborétumban található makettparkban.

A Szarvasi Arborétumban található Mini Magyarország makettpark legújabb épületeként pénteken felavatták a Szabadkígyóson található Wenckheim-kastély kicsinyített mását. Az új makettet Doncsev András, az NKA alelnöke, Dankó Béla, Békés megye országgyűlési képviselője, Dunai Jánosné, Szabadkígyós alpolgármestere és Bukovinszky Béla, a Mini Magyarország makettpark vezetője leplezte le. A pénteken átadott új mini kastéllyal az ország egyetlen interaktív makettparkjában a makettek, köztük a mini vasutak, mini hajók, állomásépületek, mini kastélyok és templomok, hangzó épületek száma meghaladta a félszázat az ország egyetlen interaktív makettparkjában.

 A grófi család számtalan grandiózus, díszes, építészetileg is kuriózumnak számító kastélya közül az Ybl Miklós tervei alapján 1875 és 1879 között felépült szabadkígyósi épület Békés megye egyik legimpozánsabb kastélyának számít, amely meglepően ép állapotban vészelte át a történelem viharos időszakait.

A szabadkígyósi kastély építészeti szempontból legalább annyira érdekes, mint amilyen izgalmas és fordulatokkal teli a békési Wenckheim-család története is. A kastélynak otthont adó, hatalmas kiterjedésű birtok 1798-ban került a Wenckheim-család birtokába, ekkor töltötte be 18. életévét Wenckheim József Antal, akiről Jókai Mór mintázta meg az Egy magyar nábob főhősét is. A gróf harmadik házasságából született Wenckheim Krisztina, aki már gyermekkorában a családi birtok úrnője lett. Legendás történet, hogy már nyolcéves korában fogadta Ferenc Józsefet és Erzsébet királynét. A Wenckheim-család ma is élő leszármazottai szétszóródtak a világban, mivel a grófi család a II. Világháború elől nyugatra emigrált.

A kastélyt Wenckheim Krisztina kezdeményezésére Ybl Miklós tervezte meg neoreneszánsz-eklektikus stílusban. A grófnő különleges kérésekkel fordult Ybl Miklóshoz a tervezés kezdetén. Egyfelől a szabadkígyósi épületben semmi nem lehetett egyforma, az épületegyüttes elemeinek mégis harmonikus egészt kellett alkotniuk. Az „extra” kívánságok közé tartozott például az is, hogy a kastélynak annyi ablaka legyen, ahány nap van az évben, annyi szobája, ahány hét, és annyi bejárata, ahány évszak. Az 1879-ben átadott, és 1882-ben felszentelt kastély a maga korában a legfényűzőbb magyarországi épületek közé tartozott. A kastély főépülete egyemeletes, amely egy folyosóval kapcsolódik a melléképülethez, ahol a kápolna és a konyha található. Az egykori üvegházban a család két méter mély úszómedencét alakíttatott ki, amelyet egy mesterséges, forró vizű forrás táplált. A kertészet és a kastély alatt található pince között kisvasúton szállították a terményeket, a parkban lovas- és teniszpálya éppúgy megtalálható volt, mint egy kis repülőtér, mivel a család gyakran utazott a fővárosba. A kastélyt körülölelő, ma már természetvédelmi területnek nyilvánított park összesen 23 hektár méretű, amely egy francia és egy angol kertet is magába foglal.

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, Ybl Miklós születésének 200. évfordulója tiszteletére megrendezett emlékév eseménysorozatába illeszkedő ünnepélyes makettavatást követően mutatták be az Építő Művész című irodalmi összeállítást, amely a neves építész munkásságának állít emléket. A különleges irodalmi művet Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek rendezték és adták elő a Szarvasi Arborétumban megrendezett ünnepségen. A szarvasi Ybl programok részeként tartotják meg július 18-án 20.30-tól a az ország egyik legkülönlegesebb színházi környezetének számító, a Holt-Körös partján felépített Szarvasi Vízi Színházban a legújabb szabadtéri színházi darab, a Csodaszarvas premierjét a Cervinus Teátrum előadásában. 

Forrás, fotó:
Wolf Communications