Menü

Kutya a vízben

Nyáron nem csak az embernek, hanem a kutyáknak is jól esik a hűsölés a vízben. Már annak a kutyának, aki szeret úszni. De vajon mitől függ, hogy a kutya vízkedvelővé válik-e, vagy sem? Elsősorban attól, hogy mihez szoktatjuk hozzá, vagy milyen élményeket szerez a fürdőzéssel kapcsolatosan. Sok esetben nem is tudunk róla, hogy az állatnak jó élményei kapcsolódnak-e a pancsoláshoz, főleg ha örökbefogadott ebről van szó. Sajnos sok kutya számunkra érthetetlen okból nem szeret úszni, de ezeknek is megvan a maga háttere, pl. ha kiskorában ráerőltették, vízbe dobták, vagy a kádban való fürdetésnél szerzett rossz élményeket a vízzel.

Magyarországon eleve nem könnyű megoldani, hogy a kedvencünk úszhasson, a jogszabályok ugyanis megtiltják, hogy a kutyákat vigyünk a strandok területére. Emiatt a legnagyobb tavainknál, a Balatonban és a Velencei tónál is nehezen megoldható a kutyás strandolás. Általában olyan helyekre vihetjük csak fürdeni a kutyát, ahol ember viszont nem strandolhat, nehéz tehát közös élményeket szerezni. Pedig kiválóan lemozgatja a kutyát az úszás, valamint a vízben való játék.

De vajon jogos-e a tiltás? Összességében azt mondhatjuk, hogy nem. A kutyával való fürdőzés, főleg nyílt vizeken nem terjeszt semmilyen fertőzést, nincs káros hatással az egészségünkre. Sokan attól tartanak, hogy az állatok a vízbe piszkítanak, és ez okoz egészségügyi problémákat, erről azonban szó sincs: érdekes módon a kutya nem vizel a vízbe. Akkor keletkezhet hátrány a kutyás strandolásból, ha az állattartó nem figyel eléggé a kedvencére. Ha nem szedi össze az ürülékét, az kellemetlenséget okozhat, ha pedig a homokozóba piszkít, az veszélyes lehet a gyerekekre nézve. De vajon biztosan a teljes tiltás a megoldás, nem pedig a szabályozás?

A kutyák és az emberek kulturált együttélése és szabadidő-eltöltése közös felelősség. Talán a társadalom sem rendelkezne ennyi sztereotípiával, ha mindenki az állatához igazodva alkalmazkodna a helyzetekhez: nyilvánvaló, hogy agresszív kutyát ne vigyünk nyilvános helyekre, és hogy fel kell szedni a kutyapiszkot. Sajnos Magyarországon még mindig hiányosak az állattartók ismeretei, de sajnos a motivációi is, a fentieket tekintve. Nehéz a közös időtöltés, mert sok parkba nem engednek kutyát (Budapesten több parkban még ember sem léphet a fűre, nemhogy kutya), és alig akad olyan üzlet, vagy szolgáltató, ahol szívesen látják a kedvenceinket. Elképzelhetetlen számunkra az olasz hangulat, ahol a közhiedelemmel ellentétben nem megeszik, hanem az ember természetes társaként kezelik a kutyákat, és még az élelmiszerboltba is bemehetnek a gazdival.

A magyar kutyás társadalom azonban leleményes: felkutatja azokat a fürdőhelyeket, ahol a jogszabály ellenében hallgatólagosan elfogadják a kutyákat. Találunk ilyen helyeket a Balatonon is, a jogszabály pedig csak bizonyos körzetben való tartózkodást tiltja. Ha megfelelő távolságra evezünk kedvencünkkel a tóban, akkor már szabad a fürdőzés. Igazán kár, hogy csónakot kell venni, vagy bérelni ahhoz, hogy kedvencünkkel közösen hűsölhessünk. Talán a kutyás strandok lehetősége lenne a kellemes megoldás mindenki számára, de ezt egyelőre a jogszabályi környezet nem teszi lehetővé.

Fotó:
pixabay.com

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.