Élet a világ leggazdagabb országában
- Dátum: 2014.06.22., 21:42
Norvégia már sok éve vezeti a leggazdagabb országok listáját. Összehasonlításképp, Magyarország itt a 41. helyen, Ausztria a 15., Románia az 55. helyen szerepel, Svájc pedig a második. De vajon milyen az élet a világ leggazdagabb országában? Vajon ott minden tökéletes, és „kolbászból van a kerítés”?
Tévedés azt hinni, hogy ott csak aranyból készülnek a templomtornyok, és mindenki palotában él. Erről szó sincs. Léteznek nagy létszámú társasházak, régebbi típusú villamosok, vagy hajléktalanok az utcán. Persze közel sem annyi, mint mondjuk Budapesten, és nem robban le alattunk a helyijáratos busz. Leginkább a közhangulaton érezhető a jólét és a jóllét: az emberek előzékenyek, türelmesek a közlekedésben, teljesen természetes, hogy még a buszsofőr is átengedi maga előtt a gyalogost. Ha egy autó szeretne előtte kikanyarodni a parkolóból, azt is megvárja türelmesen. Persze sietnek itt is, mint minden modern országban, de érezhető, hogy nem az életük múlik rajta. Bár azt ne várjuk, hogy az urak maguk elé engednek az ajtóban, vagy norvég barátaink puszikkal üdvözölnek. Náluk inkább az ölelés a szokás, a férfiúi illedelmesség pedig kevésbé, tekintve, hogy egyenjogúan kezelik a nőket és a férfiakat, ebben Norvégia élen jár, de még itt sincs ideális állapot.
Az emberek életvidámsága érezhető: mosolygós, szép arcokat látni az utcákon. Merthogy igen, a norvégok nagyon helyesek: érthető módon igényesen öltözködnek, viszont szinte egyáltalán nem találkozunk elhízott emberekkel. Elsőre fel sem tűnik, a szemünknek természetes, hogy majd’ mindenki normál testalkatú, de aztán felfigyelve rá, érdekes momentum. És nem csak a sok halfogyasztás miatt… Egyébként a norvégok legnagyobb kedvence: a steak, még akkor is, ha a salátákhoz természetes alapanyag valamilyen „tengeri herkentyű”. A közhangulat viszont itt is egészen más télen és nyáron: ha jó idő van, akkor teljes mértékben kiélvezik a lehetőségeket: piknikeznek, vagy játszanak a parkban, akár munka után ingben is. Szükségük is van rá, hiszen bár nyáron hosszú ideig nem megy le teljesen a nap, télen nem is kel fel igazán. Nem éppen vidám időszak a sokáig tartó sötétség.

A fizetések nagyon magasak, legalábbis magyar szemmel nézve biztosan, de az árak is. Nem sok országban normális, ha kb. 12 000 Ft-nak megfelelő norvég koronáért ehetünk egy pizzát… Jobban járunk, ha a boltban való bevásárlás összegét nem váltjuk át magyar forintra, de a ruhák nem drágák. Nagyjából a hazaihoz hasonló árfekvésben találhatjuk meg a márkás termékeket, vagy az olcsóbb divatárut. A fizetéshez arányosítva érthető, miért tudnak csinosan öltözködni… Turkálókat viszont hiába keresnénk.
Tévedés azt hinni, hogy Norvégiában gondtalan az élet. Nekik is meg kell küzdeniük azzal, hogy a bevándorlók helyzete nehéz, és sokszor teljesen más vallási környezetből érkeznek hozzájuk. Ők is szenvednek a politikai változásoktól, aggódnak, hogy a jelenlegi konzervatív szemléletű kormány megváltoztatja a civil szféra életét. Bírálják a norvég királyt, mert méregdrága iskolába íratta át a gyermekét. Nekik is megvannak tehát a saját problémáik, és lehet, hogy nem tűnik fel nekik, hogy milyen csodás dolog, hogy a reggeli újságot otthagyhatják tömbben az utcán, amíg az árus megérkezik, nem lopja el senki. Megvárják, míg kinyit a bolt és megvásárolják. Természetes, hogy igényes, finom termékeket vehetnek a (nem kevés) pénzükért, és még a pékáru, vagy chips zacskója is jó minőségű.
Fotó:
pixabay.com
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.