Történelmi jelentőségű fejlesztések az ország legnagyobb arborétumában
- Dátum: 2014.06.02., 13:57
Közel ezer növényfajtával gazdagodott az ország legnagyobb arborétuma, a Szarvasi Arborétum, és emellett előremutató infrastrukturális fejlesztéseket is átadtak 2014. május 28-án, a mintegy 117 millió forintból megvalósított beruházás részeként. A génállomány megőrzését szolgáló növénytelepítés mellett többek között megújult az arborétumban található meteorológiai állomás és az üvegház, jelentősen bővült az öntözőrendszer, 1200 új információs és növényjelző tábla segíti a látogatók tájékozódását és elkészült a teljes kerítéscsere is.
A történelmi Magyarország földrajzi középpontjában található Szarvasi Arborétum történetének legnagyobb ívű fejlesztései közé sorolható beruházást adtak át 2014. május 28-án, amelyek a KEOP 3.1.3, „Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek” pályázati program részeként készültek el.
A dél-alföldi régió egyik kiemelt turisztikai desztinációjának számító, a Körösök szívében található arborétum a KEOP 3.1.3 fejlesztési pályázatból elnyert 117 millió forint támogatásnak köszönhetően jelentős fejlesztéseket fejeztek be Szarvason a helyi lakosok körében csak Pepi-kertként emlegetett arborétumban.
A hazánk egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező arborétuma mintegy ezer, botanikai szempontból is igazi különlegességnek számító növénnyel gazdagodott. A közelmúltban betelepített örökzöld és lombhullató növények nem csupán a Szarvasi Arborétum egyik kiemelt küldetésének számító, magyarországi növény génbank megőrző funkcióit erősíti meg, hanem egyben fel is frissíti a régióban is egyedülállónak mondható növénygyűjteményt.
A Szarvasi Arborétum az elmúlt időszakban komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy a turisztikai főszezonban egyébként is kiemelkedő idegenforgalom előtt újabb és újabb területeken nyisson meg a látogatók számára. Ennek része volt a korábban nem látogatható mintegy 20 hektráos Parkerdő területének megnyitása, amellyel az ország legnagyobb arborétumánk látogatható területe 65 hektárra bővült.
A ma átadott fejlesztéseknek köszönhetően a speciális öntözéses technikával lefedett terület 11 hektárról 17 hektárra nőtt. Mindemellett az évről évre mind nagyobb látogatottságot generáló arborétum számos esztétikai, „kertszépészeti” beavatkozást is elvégzett. Összesen 1200 új, a növényeket bemutató és információs táblákat helyeztek ki, utóbbiak négy nyelven, immár szlovákul is bemutatják a kert különleges, romantikus szépségét meghatározó növényeket. A meghitt sétányok, buja ősnövényzet, a különleges, eredeti szépségükben megőrzött növényfajok egyre inkább autentikus környezetben tekinthetők meg, mivel a fejlesztési támogatásnak köszönhetően az arborétum vezetése lebontatott több, a környezetbe szervesen nem illeszkedő épületet, amelyek helyét ritka növényfajták vehették át.
A kiemelkedő fejlesztések közé tartozik, hogy az egykoron hazánk egyik jelentős faiskolájának számító Szarvasi Arborétumban létrehoztak egy, az önmagában is nevezetes üvegházhoz kapcsolódó konténertelepet, amely a fiatal növények kiszoktatására, egyéni ápolására szolgál a hideg évszakok előtt.
Az év egészében folyamatosan nyitva tartó, sőt a nyári időszakban különleges szabadtéri programoknak is otthont adó arborétumban a fejlesztések részeként teljes kerítéscsere történt. A csaknem 3 kilométer hosszú új kerítés elsősorban a növények őzek és nyulak elleni védelmét szolgálja.
Mindemellett geodéziai méréseket és a jövő fejlesztéseit megelőlegezendő régészeti kutatást végeztek az arborétumban, az itt található kunhalmok számos régészeti értéket rejtenek, amelyek bemutatása az elkövetkezendő fejlesztések feladata.
Forrás, fotó:
WolfKom
Tényleg a hibáinkból tanulunk?
Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.
Két keréken az egészségért és a bolygóért
A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.