Savanyúvizek királynője
- Dátum: 2014.06.02., 13:31
- Ágnes-kút, Csitáry-kút, fehérvári savanyúvíz, mohai ásványvíz
Székesfehérvár olyan település, amely maga is gazdag savanyúvízben, de a településtől alig tíz kilométerre található Moha, ahol hazánk legrégebben ismert ásványvize is található.
Kevesen tudják, de a királyok városában, vagyis Székesfehérváron, a Rózsaligetben működik az úgynevezett Csitáry-kút, ahol nagyjából 200 méter mélységből tör fel a szén-dioxidban gazdag (szénsavas), magas vastartalmú savanyúvíz. Naponta több száz fehérvári fogyasztja, ahogy például a füredi savanyúvizet is. Az ezredforduló előtt egy évvel a kút forrását fedetté tették, így az védve lett a különböző időjárási viszontagságoktól, és még a későbbi generációknak sem kell aggódnia a forrás épségéért. Egyébként ennek a savanyúvíz forrásnak a létezését a fehérváriak csak a véletlennek köszönhetik, termálkutat kerestek a szakemberek, amikor 170 méteres mélységből feltört a forrás.
Hasonlóan magas vastartalmú savanyúvizet találunk, csak éppen alig negyven méterre a földfelszín alatt Mohán. Hazánk legrégebben ismert ásványvizének tartják, amit még a rómaiak is előszeretettel használtak külsőleg és belsőleg egyaránt.
A mohai vizet Ágnes-víznek is nevezik, a kút elnevezése miatt. Évtizedek óta palackozzák és forgalmazzák az egész országban. Az Ágnes-víz gyógyító hatásairól pedig már évszázadok óra csodákat zengenek. Főleg a máj-, illetve a gyomor betegségei esetén használták. Gyomorhurut, Légcsőhurut esetén, vagy vese- és hólyag bántalmak előfordulásakor is szívesen itták. De nemcsak belsőleg, hanem külsőleg is alkalmazták.
A szakértők szerint a titánsav tartalmát mindenképpen ki kell emelni, de vastartalma is igen jelentős. Sok-sok kálciumot, magnéziumot, káliumot, bromidot, jodidot, és foszfátot tartalmaz még.
Fotó:
pixabay.com
Tényleg a hibáinkból tanulunk?
Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.
Két keréken az egészségért és a bolygóért
A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.