Menü

A jó és a rossz szénhidrát (h)arca

A szénhidrátokról a leggyakrabban negatív összefüggésben beszélünk. Pedig a fogyókúrázók ellensége voltaképpen szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrása. Persze nem mindegy, hogy milyen.

Napi energiánk jellemzően több mint a felét szénhidrátokból nyerjük. A szénhidrátok között ugyanakkor megkülönböztetünk jó és rossz szénhidrátokat, természetesen egyáltalán nem mindegy, miből milyen mennyiséget fogyasztunk.

A jó szénhidrátok jellemzője, hogy nem dobják fel, nem emelik a magasba hirtelen a vércukorszintünket, hanem hosszabb távon lakatnak jól, ami nagyon fontos az egészség szempontjából. Vitaminokat, ásványi anyagokat, rostokat tartalmaznak. Ilyen például a rizs, a zöldségek, és a teljes kiőrlésű kenyér.

A rossz szénhidrátok ezzel szemben gyors vércukorszint emelkedés idéznek elő, nem kívánt súlygyarapodáshoz vezetnek és kevés bennük, vagy hiányzik belőlük a szervezetünk számára értékes, hasznosítható összetevő. Sajnos nehéz lekerülni őket, hiszen a szénsavas üdítők, a péksütemények és az egyéb lisztes-cukros készítmények szinte mindenütt jelen vannak, mindennapjainkban szerves részét képezik, ráadásul nagyon népszerűek.

A fogyókúrázóknak tehát nem kell kiiktatniuk a szénhidrátokat, hiszen energiára nekik is szükségük van, ugyanakkor nagyon oda kell figyelniük, hogy mit és mikor esznek, isznak.

A zöldségek, illetve a zabhely például hasznos lehet minden étkezésnél, de legfőképp reggel és délben ajánlatos a fogyasztásuk.

Fotó:
pixabay.com

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Noni – a trópusok különleges gyümölcse

A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.