Menü

Támad a lepkehimlő!

Régi-új vírus ütötte fel a fejét és fertőz mostanság az iskolákban, óvodákban. A lepkehimlő, vagy más néven ötödik betegség külön kezelést nem igényel, de azért érdemes odafigyelni a betegség megjelenésekor.

A lepkehimlő egy olyan betegség, amely néhány évig teljesen eltűnik, aztán újra felüti a fejét és akkor járványt okozva támad.

Szerencsére ez a nyavalya a legtöbb esetben egyáltalán nem olyan súlyos, mint más himlős, fertőző betegség, a lefolyása meglehetősen lassú, de nem annyira kellemetlen, mint mondjuk a bárányhimlő.

Főleg tavasszal, és télen alakul ki, általában 5-15 éves korú gyerekek körében, azonban ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy más korosztályok védettek lennének. Szülők, vagy kisebb csemeték is elkaphatják, ha a nagyobb testvér hazahozza a vírust. Jó hír, hogy aki egyszer megfertőződik az úgynevezett Parvovírus B19-es vírussal, az a hátralévő életében védett lesz. Érdekes, hogy a felnőttek több mint fele pedig rendelkezik a vírussal szemben védelmet nyújtó antitesttel.

A betegség lappangási ideje viszonylag hosszú, hiszen 5-25 napig bujkál a szervezetben. Ilyenkor semmilyen tünetet nem produkál, viszont cseppfertőzéssel, érintéssel tovább fertőz. Ha ez az időszak lejár, akkor jelennek meg a pillangó formát mintázó kiütések az arcon, az orron, sok esetben pedig a karon, lábon, s onnan a test egészén.

Amikor a kiütések megjelennek, akkor már a betegség nem képes másokat megfertőzni. Szerencsére egyáltalán nem viszketnek, inkább élénk pirosak. Az öt évesnél fiatalabbak körében láz és ízületi fájdalom kísérheti a betegséget, de szerencsére négy-öt nap alatt átvészelik a gyerekek.

Az is fontos információ, hogy külön gyógyszeres kezelést nem igényel a gyógyítása, a vírust a szervezet magától is könnyedén legyőzi. Egyedül a várandós nőknél okozhat veszélyt, ezért, akik még a pillangóhimlőn nem estek át, azok kerüljék járvány idején az óvodákat, iskolákat.

Fotó:
pixabay.com

Pollenallergia gyerekkorban: asztmát is okozhat

A gyermekeket érintő, gyermekkorban jellemző allergiás betegségek között vannak olyanok, amik csak kiskorban jelentkeznek, míg mások felnőve is megmaradnak. Hazánkban a gyermekkori allergia előfordulási gyakorisága kb. 6-7%.

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.