Menü

Még nem késő: ültessünk gyümölcsfákat!

A saját fáinkról szedett gyümölcsnél nincsen finomabb. Páratlan élményt ad a természetközeli embernek, miként fejlődik, borul virágba, majd növeszt ízletes termést a saját kis fácska. Használjuk ki ezeket a napokat, hiszen most van itt az ideje a tavaszi gyümölcsfa ültetésnek.

Gyümölcsfát tavasszal és ősszel érdemes ültetni. Tavasszal március, április hónap, míg ősszel október, november a megfelelő időszak arra, hogy elültessük őket.

A kezdőknek nem árt néhány jó tanácsot figyelembe venni, hogy mielőbb bőséges termést takaríthasson be a növényekről.

Először is próbáljunk meg mindig megbízható, jó minőségű csemetéket, oltványokat vásárolni. Keressük az öntermékeny fajtákat, amelyek mellé nem kell porzót ültetni. Kétféle fácska közül választhatunk a kertészetekben: szabadgyökerű és konténeres fajta közül. Utóbbi földlabdás fa, gyökerestől, földestől becsomagolva szállíthatjuk haza. Előbbit pedig általában valamilyen laza szerkezetű talajban tárolják, majd onnan kihúzva szabad gyökerekkel vihetjük el.

Gyakorlatilag az a különbség a kettő között, hogy a konténeres fajtát, akár nyáron is elültethetjük, mindegy, milyen évszakban szeretnénk földbe tenni.

Az ültetés első lépése, hogy megfelelő méretű, mélységű ültető gödröt ássunk. A szakemberek nagyjából a 80x80x80-as méretet szokták megadni, amelyekben a nagyobbacska csemeték is kényelmesen elférnek. Az ültető gödröt érdemes vízzel felönteni, beáztatni, főleg száraz, aszályos időben, ahogy a fát is pár órára beáztathatjuk egy nagy vödör vízben. A vízes talaj egyébként a gyorsabb és biztosabb gyökérfejlődést segíti.

A gödör alját aztán alaposan trágyázzuk be, a legjobb a jó minőségű marha-, vagy birkatrágya. Ezután szórjuk vissza a földet, majd locsoljuk meg jó alaposan a csemetét. Az sem baj, ha iszapszerű föld veszi körül. Ezek után alaposan tapossuk körbe.

Ha bőséges terméshozamra vágyunk, akkor rendszeresen gondozzuk a fánkat. Ne felejtsük el soha megöntözni, évente pedig metsszük meg. Két-három évente érdemes megtrágyázni, vagyis pótolni a tápanyagot.

Fotó:
pixabay.com

Tényleg a hibáinkból tanulunk?

Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.

Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?

Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.

A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika

A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.

A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.

Két keréken az egészségért és a bolygóért

A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.