Menü

Gyógyvizeink - Csodás természeti környezet

Békéscsabán már 1922 óta működik a strandfürdő, azonban a gyógyvizet csak 1959-ben találták meg. Azóta viszont a helyiek és a turisták legnagyobb örömére nemcsak a strandolni vágyók, hanem a gyógyulni vágyók számára is lehetőséget biztosítanak.

Békéscsabán 1922-ben nyitott meg a strand, akkor még egyetlen úszómedence működött. A fürdőhely az 1912-ben alapított Árpád-liget szomszédságában épült, s a kettő együtt csodás környezetet biztosít a kikapcsolódni és gyógyulni vágyóknak.

A fürdő 1000 méter mélységűre tervezett kútjának fúrása 430 méternél elakadt. Később több hideg vizes kutat sikerült létesíteni, ami arra elegendő volt, hogy a fürdő gyarapodó medencéibe a vizet, illetve felmelegítve a gőzfürdőhöz megfelelő mennyiséget adjon.

Aztán 1959-ben sikerült hévízet találni. A hidrogén-karbonátos alkáli gyógyvíz 76 Celsius fokos és 1974 méter mélységből tör fel. Azóta még egy kút is létesült, 800 méteren találtak hasonló gyógyvizet, amely 40 Celisus fokos. A vizet 2001-ben minősítették gyógyvízzé, a fürdő a gyógy minősítést 2006-ban kapta meg.

A békéscsabai gyógyvíz elsősorban az ízületi, mozgásszervi és reumatikus betegségek gyógyítására, kezelésére szakosodott. Számos gyógyszolgáltatás segítségével fokozzák a hatást. A betegek beszámolói alapján az iszappakolás különösen hatékony a reumatikus fájdalmak, a gyulladásos betegségek enyhítésére. Az orvosi gyógymasszázs és a víz alatti sugármasszázs pedig olyan szolgáltatás, amely minden komolyabb gyógyfürdőben elérhető már.

Fotó:
békéscsaba.városom.hu

Tényleg a hibáinkból tanulunk?

Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.

Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?

Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.

A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika

A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.

A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.

Két keréken az egészségért és a bolygóért

A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.