Menü

Ezt teszi a testtel a várandóság

A kismamák a terhesség során megtapasztalják, hogy az emberi test milyen hihetetlen változásokra képes. A várandóság kilenc hónapja alatt a kismamák teste teljesen átalakul, de vajon hogyan változik meg a test szülés után, és mennyire véglegesek a szülés testi„nyomai”?

Nos, a várandósággal és a szüléssel kapcsolatos kérdéseknek van egy nagyon jellemző, általános oldala, mégsem elhanyagolható a szubjektív vonulat sem. A testi változások, a szülés nyomai, és a szülésből való felépülés is sok egyéni tényezőtől függ. Számít az életkor, a genetika, az edzettségi szint és még számos életmódbeli egyéni sajátosság.

Érdekes, valakinek még a lábmérete is megváltozik a terhesség alatt, persze nem ez a leghangsúlyosabb változás. A terhesség során szinte mindenkinek tágul a medencéje pár centit, és a súlypont is megváltozik. A radikális tágulás a hasfalat és a hüvelyt is érinti. Általában a hüvely és a csípő is viszonylag hamar visszanyeri eredeti méretét. A legtöbb nő a szülés után három hónap elteltével érzi úgy, hogy hüvelye ismét a régi. Persze ez összefüggésben lehet azzal is, hogy mennyire sikerül visszanyerni az eredeti testsúlyt, és kinek mennyire edzettek az intim izmai.

A szoptatással párhuzamosan a hasfal is regenerálódik, és visszahúzódik. A hathetes gyermekágyi időszak után pedig már rá is segíthetünk, kezdjünk el fokozatosan hasizom gyakorlatokat végezni.

A szoptatás erőteljesen igénybe veszi a mell szövetei, amelyek ennek következtében megnyúlnak. A mellizmok regenerálódását is segítheti a torna illetve megfelelő melltartó viselete, ám általában a mell nem nyeri vissza teljesen eredeti formáját.

A vöröslő striák tipikus jelei a terhességnek, illetve a szülésnek. A striák kialakulásában is nagy szerepe lehet a genetikai adottságoknak, ám a legtöbben nem ússzák meg a terhességi csíkokat. A csíkok nemcsak a hason jelenhetnek meg, hanem a csípőn illetve a mellen is. Ezek azonban idővel elhalványulnak, és nem lesznek szembetűnőek.

Fotó:
pixabay.com

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.

Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!

Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.

Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.