Derűlátást is jelenthet a nosztalgia
- Dátum: 2014.03.08., 20:54
- emlék, emlékezés, jövőkép, nosztalgia, optimista, önbecsülés
Gyakran hangzik el az a megállapítás, hogy a múlt emlékei mindig megszépülnek, ezért különösen jó nosztalgiázni, ami pozitív érzéseket kelt bennünk. De vajon, amikor a múltbeli események után vágyódunk, akkor valójában menekülünk a jelen kihívásai elől?
Nos, vannak olyan típusú emberek, akik a múltban élnek, és ezer szállal kötődnek emlékeikhez, ami valóban nem mutat előre, és korlátozza a fejlődés lehetőségeit. Van, aki a jelen elvárásai és a jövő szorongásai elől hajlamos visszamenekülni a „megszépítetett” múltba, de korántsem ilyen egyértelmű és egyoldalú jelenségről van szó.
Az talán közhelyesnek is tűnhet, de mindenképpen igaz, hogy a múltból történő építkezés, és a múlt eseményinek emléke személyiségünk integritását szolgálja, ezért nem feltétlenül igaz, hogy a nosztalgia csupán menekülés a jelen kihívásai elől. A múlt utáni vágyódás, megnyugvást jelenthet a jelenben, amely csökkentve a stresszt jobb megküzdési technikák alkalmazását is ösztönözheti. Ráadásul pszichológiai kutatások szerint a nosztalgia pozitív hatással van a jövőképre is, és növeli az optimizmus mértékét.

Ez egy olyan pszichológiai folyamat, mely során a nosztalgikus emlékezés, nem más, mint a társas kötődés érzésének megerősítése, mely fokozza az önbecsülést. Vagyis a régi, szép emlékek felelevenítése hatással van önértékelésünkre, mely befolyásolja a jövővel kapcsolatos elvárásainkat, nézeteinket is. A szakemberek szerint a nosztalgia nemcsak a múlt eseményeinek pozitív átkeretezését jelenti, hanem egyúttal a jövővel kapcsolatos derűlátást is megalapozza. És e logika mentén tulajdonképpen kijelenthetjük, hogy a múlt eseményei iránti vágyakózás, akár még a jelen kihívásaival történő pszichés megküzdést is segítheti.
Fotó:
pixabay.com
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.
Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?
Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.
Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?
Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?