Derűlátást is jelenthet a nosztalgia
- Dátum: 2014.03.08., 20:54
- emlék, emlékezés, jövőkép, nosztalgia, optimista, önbecsülés
Gyakran hangzik el az a megállapítás, hogy a múlt emlékei mindig megszépülnek, ezért különösen jó nosztalgiázni, ami pozitív érzéseket kelt bennünk. De vajon, amikor a múltbeli események után vágyódunk, akkor valójában menekülünk a jelen kihívásai elől?
Nos, vannak olyan típusú emberek, akik a múltban élnek, és ezer szállal kötődnek emlékeikhez, ami valóban nem mutat előre, és korlátozza a fejlődés lehetőségeit. Van, aki a jelen elvárásai és a jövő szorongásai elől hajlamos visszamenekülni a „megszépítetett” múltba, de korántsem ilyen egyértelmű és egyoldalú jelenségről van szó.
Az talán közhelyesnek is tűnhet, de mindenképpen igaz, hogy a múltból történő építkezés, és a múlt eseményinek emléke személyiségünk integritását szolgálja, ezért nem feltétlenül igaz, hogy a nosztalgia csupán menekülés a jelen kihívásai elől. A múlt utáni vágyódás, megnyugvást jelenthet a jelenben, amely csökkentve a stresszt jobb megküzdési technikák alkalmazását is ösztönözheti. Ráadásul pszichológiai kutatások szerint a nosztalgia pozitív hatással van a jövőképre is, és növeli az optimizmus mértékét.
Ez egy olyan pszichológiai folyamat, mely során a nosztalgikus emlékezés, nem más, mint a társas kötődés érzésének megerősítése, mely fokozza az önbecsülést. Vagyis a régi, szép emlékek felelevenítése hatással van önértékelésünkre, mely befolyásolja a jövővel kapcsolatos elvárásainkat, nézeteinket is. A szakemberek szerint a nosztalgia nemcsak a múlt eseményeinek pozitív átkeretezését jelenti, hanem egyúttal a jövővel kapcsolatos derűlátást is megalapozza. És e logika mentén tulajdonképpen kijelenthetjük, hogy a múlt eseményei iránti vágyakózás, akár még a jelen kihívásaival történő pszichés megküzdést is segítheti.
Fotó:
pixabay.com
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle
A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.
Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában
Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?
Disztímia – amikor a rosszkedv hosszú időn át kíséri az embert
Mindannyiunk életében előfordulnak nehezebb időszakok, amikor szomorúbbnak, fáradtabbnak vagy kedvetlenebbnek érezzük magunkat, de van, hogy ez nem múlik hosszabb távon sem.
A betegség, mint tanítómester – Mit üzen a testünk, amikor megálljt parancsol?
Ritkán gondolunk úgy egy betegségre, mint valamire, ami ad is, nem csak elvesz. Amikor fáj valamink, lázasak vagyunk, vagy hosszabb időre ágynak esünk, leginkább azt szeretnénk, hogy minél hamarabb vége legyen. Pedig sokszor éppen ezek a kényszerű megállások azok, amelyek új irányt mutathatnak az életünkben.