A boldogság egyik titka
- Dátum: 2014.02.11., 15:38
- boldogság titka, koherencia- érzés, meggyőződés, mentális és fizikai egészség, világszemlélet
Mi lehet a titka azoknak az embereknek, akik minden nehézség ellenére boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak, rugalmasabbak, mint a többiek?
A pszichológusok szerint a boldogság titkának egyik kulcseleme lehet a koherencia-érzés. Akikben ez meg van, azok a nehezebb élethelyzetekben is úgy gondolják, hogy van helyük, szerepük és céljuk a világban. Ez nem egy személyiségvonás, hanem beállítódás, életszemlélet, melynek alapjait gyermekkorban sajátítjuk el, de ez a típusú gondolkodásmód felnőttként is tanulható.
A koherencia-érzés segíthet abban, hogy a világ történéseit és a különböző életeseményeket összefüggéseiben értelmezzük, így a nehéz problémákat is elsősorban fejlődési lehetőségnek tekintsük. A koherencia-érzés, egy olyan élmény a világgal kapcsolatban, hogy mindennek oka és értelme van, semmi sincs véletlenül, és egyúttal képesek vagyunk befolyásolni is a körülöttünk zajló eseményeket.
A szakemberek a koherencia-érzés három alapvető elemét különböztetik meg. Egyrészről érthetőek a bennünk és a világban zajló folyamatok, ezeket átlátva képesek vagyunk hatást gyakorolni rájuk, valamint fontos része ennek a szemléletnek, hogy úgy érezzük, a küzdelmeknek és a kudarcoknak is értelme és célja van.
Ez alapján érhető, hogy akinek világnézetében alapvetően megjelenik a koherencia-érzés, miért rugalmasabb és boldogabb, mint mások. De ezen kívül további pozitívumokra bonható ez a fajta beállítódás. A koherencia-érzés segít a stresszhelyzetek kezelésében, a fájdalomtűrésben és összefüggésben van a hosszabb élettartammal is. Ha rendelkezünk ezzel a meggyőződéssel, akkor könnyebben épülünk fel betegségekből, kevésbé vagyunk hajlamosak káros függőségekre, és alapvetően jobb mentális és fizikai egészségi állapottal bírunk.
Fotó:
pixabay.com
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.
A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban
A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.
A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége
A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.