Menü

Újra felfedezte a világ az amarántot

Különböző régészeti kutatások igazolják, hogy Dél-Amerikában nagyjából öt-hatezer éve is termesztették már az amarántot, azonban a XVI. századi nagy földrajzi felfedezések után a spanyol hódítók betiltották. Az amerikai kontinensen a 70-es években vették elő újra, s most már Európában és hazánkban is reneszánszát éli.

Az amarántot úgynevezett pszeudogabonának nevezik. Biológiailag a szegfűfélék családjába sorolták be. A növény legtöbb részét értékes tápanyagként használják: leveleit, amelyek a spenóthoz hasonlítanak leginkább, nyersen és főzve is elkészítik, míg a magját pirítva, puffasztva, pattogtatva, extrudálva, őrölve is alkalmazható a konyhában.

Az amaránt a legősibb kultúrnövények egyike, azonban vagy négy évszázadra eltűnt a köztudatból. Ennek oka a spanyol, portugál hódítások voltak, akik a dél-amerikai őslakosok számára betiltották az amaránt termesztését, mivel ősi rituálékhoz is felhasználták. Csak a legeldugottabb falvakban merték tovább termeszteni és használni. Aztán a 70-es években újra felfedezte a világ az amarántot. A kutatók alapos tanulmányozásnak vetették alá és ráébredtek, rendkívül értékes tápanyag. Ettől kezdve rohamosan terjedt el újra világszerte és Európában, főleg Németországban és Ausztriában hatalmas földeken termesztik.

A hagyományos gabonákkal ellentétben az amaránt szénhidrát tartalma jóval kisebb, viszont sokkal több fehérjét, rostot, zsírt és ásványi anyagot, nyomelemet, vitamint találhatunk benne. Fontos tulajdonsága, hogy gluténmentes, így aztán a diétázók, reform étrendet folytatók is örömmel színesítik vele táplálkozásukat.

A kutatások kimutatták ötször több vasat, négyszer több cinket, hétszer több kálciumot tartalmaz, mint a hagyományos gabonafélék. Ezen kívül magnéziumban, mangánban is gazdag, sőt B1, E és C-vitamin tartalma is jelentős.

Azért is értékes, mert sok lizin található benne, amely kulcsszerepet játszik az izomépítésben és a regenerálódásban is, megakadályozza az érelmeszesedést, és a rákos sejtek kialakulását is meggátolja. Az amerikai őslakosok ezeken kívül lelki és testi erőt fokozó növénynek tartották, amely segít megőrizni az elme frissességét is.

Fotó:
wikipédia

Az UV-sugárzás veszélyei

Az UV-sugárzás veszélyeire figyelmeztettek meteorológiai, bőrgyógyász, egészségvédelmi és klímapolitikai szakértők. Sokszor hallottuk már, hogy délelőtt 11 óra és délután 3 óra között mindenki kerülje a napon tartózkodást, mert ilyenkor nagyobb a leégés veszélye.

A nevetés jótékony hatásai

Kitörő kacaj, elfojtott nevetés, röhögőgörcs, csendes rötyögés, vihorászás, szolid mosolygás. Hívhatjuk bárhogy, nevetni mindannyian szeretünk, hiszen ezzel a reakcióval az örömünket, a vidámságunkat fejezzük ki, azt, hogy valamin jól szórakozunk, bizonyos esetekben pont, hogy más embereken. Ez nem csupán egy öncélú jelenség, hanem egyfajta közös nyelvi eszköz is, amelyről az alábbi cikkben tudhatunk meg többet.

Makacs narancsbőr

Vajon hány alkalommal próbáltuk már a csodát ígérő, drága és mégis a kívánt hatásától messze elmaradt cellulit elleni krémeket? Sajnos a csodakrém ezúttal is a könnyebb, drágább és kényelmesebb választás, ám sokszor hatástalan.

Szebb bőr, kevesebb pattanás!

Van pár fontos vitamin, ami segít eltüntetni a makacs pattanásokat és belsőleg is támogatják a bőr egyensúlyát, illetve néhány tanács, amit érdemes megfogadni és máris jelentős javulás érhető el az arcbőr problémáinak terén. Nézzük!

Mi az a balneoterápia, és mire használják?

A furcsa hangzású kifejezésnek az első asszociációnkkal ellentétben semmi köze a bálnákhoz, vagy krémekhez, noha mindkettő kétségkívül kapcsolatos a vízzel. A balneoterápia azon fizioterápiás módszerek összefoglaló neve, melyek a gyógyvizek gyógyító hatását használják fel a kezelések során, kombinálva más módszerekkel, mint például az iszapterápia. Ezen terület leginkább az alternatív gyógyászat egy részét képezi, és rengeteg pozitív hatása van, viszont tudományosan kevésbé elfogadott terület. Az alábbi cikkben ezen módszert ismerhetjük meg részletesebben.