Miért nem alszik a baba éjszaka?
- Dátum: 2014.01.27., 10:18
- alvás, baba, éjszakai felébredések, pelenkázás, szoptatás
A babák alvási szokása, ritmusa eltér a felnőttekétől, nemcsak alvásigényük más, hanem elve idegrendszerük sem elég érett ahhoz, hogy átaludják az egész éjszakát.
A nyugodt alvásban természetesen szerepet játszik az is, hogy mennyire lakott jól a baba. Eleinte azonban még nem tud egész éjszakára elegendő mennyiségű táplálékot elfogyasztani, így főként az első hónapokban hamarabb lesz éhes, és többször is felébredhet emiatt. Érdemes esetleg kitolni az esti szoptatást vagy vacsorát, így mindenki egy kicsit tovább aludhat majd.
Arra is fontos ügyelni, hogy ne kapjon a baba nehezen emészthető ételt, főleg nem az esti etetéskor. Szoptatás esetén is érdemes figyelni, hiszen az anya által fogyasztott nehezebb ételek a tejen keresztül a kicsi emésztését is megnehezíthetik. A hasi görcsök, puffadás miatt nehezebben tudnak elaludni a babák, és nyugtalanabbul is alszanak ilyenkor.
Az éjszakai ébredések a fogzási időszakban ismét gyakoribbá válhatnak. A fogak megindulása ugyanis fájdalommal és kellemetlenségekkel jár, ilyenkor a kisbabák nyugtalanabbá, ingerlékenyebbé és nyűgösebbé válhatnak. Ez éjszakára fokozódhat, mivel ilyenkor kevésbé tudják lekötni a figyelmüket más dolgokkal, például különböző tárgyak rágcsálásával, mely enyhíti a fogzással járó panaszokat.
Egyébként, ha egy mód van rá, az éjszakai pelenkázást ne rendszeresítsük, pusztán a pelenkázás miatt ne ébresszük fel alvó babánkat.
Fotó:
pixabay.com
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?
Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.