Menü

Gyógyvizeink - Európa legnagyobb fürdője

Európa legnagyobb fürdőkomplexuma a Széchenyi gyógyfürdő, amit a pestiek csak Szecskaként emlegetnek.

A Széchenyi gyógyfürdő vizét viszonylag későn, 1879-ben fedezték fel. Zsigmondy Vilmos bányamérnök kezdeményezésére fúrásokat végeztek a Városligetben és ekkor bukkantak rá az artézi kútra. Két év múlva a kútra építve artézi fürdőt létesítettek.

Maga a Széchenyi fürdő aztán 1913-ban nyílt meg, négy évvel korábban kezdték el építeni Czigler Győző tervei alapján. A fürdőt gyorsan megszerette a nagyközönség és évről évre egyre több látogatót fogadott. Mígnem 1936-ban felmerült az igény egy második kút fúrására is. Nagy sikerrel jártak a szakemberek, hiszen 74-77 Celsius fokos termálvizet találtak, amelynek segítségével többek között a gyógyfürdő fűtésének gondja is megoldódott. A II. kút egyébként egy nap alatt 6 ezer köbméter vizet ad.

A Széchenyi fürdő gyógyvize fürdő és ivókúrára is alkalmas. A termálvíz nátriumot is tartalmazó kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szulfátos hévíz, amelynek flourid és metaborsav tartalma is jelentős. Az ivókútból ugyancsak kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos víz tör fel, ami kloridos, szulfátos, alkáliákat és flouridot is tartalmaz.

Az Európa legnagyobb fürdőkomplexumaként számon tartott Szecskában többféle betegségben szenvedő remélhet magának gyógyulást, javulást.
A fürdőkúra főleg a degeneratív ízületi betegségekben, az ízületi gyulladásoktól szenvedőknek ajánlott, de ortopédiai és balaeseti utókezelésre is alkalmas. Sokszor ajánlják különböző gyulladásos nőgyógyászati betegségek gyógyítására is.

Az ivókúrát főleg azoknak javasolják, akiknek valamilyen gyomorbántalmuk van, gyomorfekély, gyomorhurut kínozza őket. Jó eredményt érhetnek el gyomorsav túltengéskor is. Az epe betegségeit, a vesemedence, a húgyúti gyulladásokat is gyógyítja, de a csontok mészhiányos állapota esetén is érdemes egy kúrát megtartani. A légzőszervek hurutos megbetegedéseikor is kifejezetten ajánlott belsőleg is fogyasztani ezt a termálvizet.

Fotó:
wikipédia

Tényleg a hibáinkból tanulunk?

Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.

Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?

Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.

A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika

A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.

A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.

Két keréken az egészségért és a bolygóért

A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.