Tanulható adakozás
- Dátum: 2014.01.13., 15:06
- adakozás, adomány, haszon, segítségnyújtás
Bár a karácsonyi időszak után az adakozási kedv lecsökken, mégis alapvetően világszerte egyre „divatosabb” az adományozás.
Kutatások is igazolják, hogy velünk született hajlam az adományozás, már egészen kiskorban megfigyelhető a saját javakról való lemondás mások érdekében. Persze ez az önkéntesség összességében kifizetődő mind az ember mind az emberiség számára, nem hiába maradt fenn az evolúció során.
Az adakozás mögött kettős haszon áll: egyrészről fizikai értelemben jóérzést vált ki (jutalomközpont aktivizálódása), másrészről pedig hosszútávon (a támogatott ügyből származó) kedvező társadalmi hatásokat is élvezhetjük.
Az is érdekes, hogy az adakozás velünk született hajlam, de nem automatikusan érvényesül. Meg kell tanulnunk ezt is, minél többször adakozunk, annál inkább elköteleződünk az ilyen típusú önzetlen cselekedetek irányába. (Tulajdonképpen ilyenkor azt tanuljuk meg, hogy jóérzés adakozni, mivel minden egyes alkalommal aktivizálódik a jutalomközpont az agyunkban, és ez határozottan kellemes érzetet vált ki.
Az sem mindegy azonban, hogy kinek a javára adakozunk. Az evolúció során értelemszerűen az önzetlenség többnyire csak a saját csoporttagok (ismerősök) irányába nyilvánultak meg. Ma viszont azt tapasztalhatjuk, hogy az adakozási hajlam távoli, idegen országok irányába is aktivizálódik. A segítésre való hajlam fontos tényezője a személyesség, közvetlen ismeretség, de az internet és a közösségi média korában az együttérzés, empátia idegen kultúrák irányába is könnyedén kiváltható, a személyes találkozás hiánya áthidalható.
Fotó:
pixabay.com
Miről szól a düh valójában? Az elrejtett sebezhetőség kérdése
A düh érzését gyakran félelmetes, sőt ijesztő emócióként tartjuk számon, ami összemosódik a haraggal és a feszültséggel. Azonban mit jelent ez a belső jelenség? Hogyan kapcsolódik a sebezhetőséghez vagy éppen az önvédelemhez, és hol húzódik a határ felindultság és az agresszió között?
Miért ragaszkodunk a megszokotthoz, ha nem is éri meg? A mentális horgonyzás jelensége
Bizonyára találkoztunk már hamisnak érződő kedvezményekkel vagy félrevezető akciókkal a mindennapjaink során, csak nem tudtuk, hogy ennek az effektusnak neve is van: a mentális horgonyzás, azaz az anchoring effect. A jelenség a viselkedési torzítások egyike, mellyel a közgazdaságtan és a pszichológia területe is folyamatosan foglalkozik.
Ne tiltsd, tanítsd
Sokan úgy gondolják, hogy a gyerekek egészséges fejlődésének kulcsa az édességek teljes tiltása. Azonban a szakemberek egyre inkább arra figyelmeztetnek, hogy a tiltás nem feltétlenül vezet jobb eredményhez – sőt, sokszor éppen az ellenkező hatást váltja ki.
Kötődési típusok bemutatása
A kötődés kérdése évszázadok óta foglalkoztatja az embereket, hiszen alapvető szerepet játszik személyes jólétünkben, kapcsolati mintázatainkban és társas életünkben. A pszichológiában a kötődési stílusok befolyásolják, hogyan érezzük, viselkedésünket és reagálunk másokkal való kapcsolatainkban. A különböző kötődési típusok egymással való kölcsönhatása jelentős hatással lehet párkapcsolataink sikerességére és dinamikájára.
Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted
Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.