Egyedülálló termáltó
- Dátum: 2014.01.10., 21:11
- Hévíz, Hévízi tó, hévízi tó jótékony hatásai, hévízi tó keletkezése, mire jó a hévízi tó
A világ legnagyobb biológiailag aktív természetes termáltava a Hévízi-tó. Csodatévő tónak is nevezik egyedülálló összetétele miatt. A legendák szerint már kétezer éve járnak ide a gyógyulásra vágyó emberek.
A Hévízi-tó igen különleges összetételű, a világon másutt nem találunk hasonló termáltavat. A tó egy 38 méter mélyen fekvő forrásból táplálkozik. A forrás szerencsére olyan nagy vízhozamú, hogy a tó vize 72 óra alatt teljesen kicserélődik.
Érdekesség, hogy a víz állandó, kétirányú mozgásban van, és ez az áramlás is befolyásolja a gyógyulási folyamatokat. A víz hője télen 23-25 Celsius fokos, míg nyáron 33-36 Celsius fokos.
A termálvíz egyik legfontosabb összetevője a radon, amelynek a radioaktivitása minimális, viszont a kibocsátott sugárzással éppen annyi energiát visz át az élő szervezetbe, hogy az a sejtek működését a helyes irányba tereli. Egyéb gáznemű anyagokban is gazdag, különösen magas a kálcium, a magnézium, a vas, a jód, a flourid, a bikarbonát, valamint a szulfát és szulfit ion tartalma.
Hévízen számos betegség ellen gyógyírt, enyhülést találnak a betegek, de a tó egészségvédő hatása is kiemelkedő, így aztán mindenkinek ajánlott a benne való fürdőzés, vagy a kúraszerű alkalmazása.
A Balatonnal együtt, mintegy 20-22 ezer évvel ezelőtt alakult ki a tó, gyógyító erejét kétezer éve ismerik és használják is az itt élők, de manapság már a világ minden tájáról érkeznek ide a gyógyulást, regenerálódást, pihenést keresők.
Javulás várhatnak állapotukban az allergiások, asztmások, hiszen nemcsak a bőrön át, hanem belélegzéssel, valamint ivókúra segítségével is kifejti hatásait a gyógyvíz. Javul az alvásunk, a közérzetünk, miután az idegrendszerre, az idegekre, izmokra különösen erősen hat a benne lévő magnéziumnak, kálciumnak köszönhetően. A Hévízi-tóban úszkálva fokozódik a csontképző sejtek működése, tágulnak az erek, csökken a vérnyomás, beindul a vérképzés. A víz enyhíti az ízületi fájdalmakat, egyébként is erős fájdalomcsillapító hatású, gyulladás csökkent, fokozza az anyagcserét, s a lúgósító kúrákhoz is erősen ajánlott. Segít a fogyásban, enyhíti a bél- és légúti hurutot, a gyomorsav-alaultermelést, segít a különböző hasüregi gyulladásos megbetegedésekkor, valamint egyes bőrbetegségek esetén is. Jó stressz oldó.
Fotó:
heviz.hu
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?
Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.