Szaloncukor, a hungarikum
- Dátum: 2013.12.20., 14:19
- szaloncukor, szaloncukor és karácsony, szaloncukor hagyományai, szaloncukor története
A világon egyedülálló módon csak kis hazánkban díszítik szaloncukorral (is) a karácsonyfát. Nemcsak ez, hanem maga az édesség is igazi hungarikumnak számít.

A szaloncukor jellegzetes karácsonyi csemege, nálunk, Magyarországon. A kiegyezés korában vált igazán divatossá ez az édesség, a karácsonyi szezonban a cukrászdák naponta 25-30 kilogrammnyi csokoládét felhasználva készítették a különböző ízű finomságokat. Ekkoriban még nem mindenki engedhette meg magának a szaloncukrot, a legismertebb és legfelkapottabb cukrászdák borsos áron kínálták a portékájukat. Érdekes, hogy a vásárló maga választhatta ki a cukrok ízesítését, a csomagoló papír fajtáját és minőségét. Legtöbbször sztaniol, vagy selyempapírba csomagolták a finomságokat és kézzel rojtozták a papír végeit.
A nemesi, polgári házakban, lakásokban divatossá vált a fogadó szoba, a szalon. Általában ott állították fel a karácsonyfát is, amit kezdetben ezzel a csemegével díszítettek. Innen ered a szaloncukor neve is.
Sőt, 1870-ben Jókai Mór arról számolt be egyik írásában, ettől az évtől kezdve állítanak fát a családjában, amit szalonczukkedlivel díszítenek.
A szakértők úgy tartják, a szaloncukor őse egészen a XIV. századig vezethető vissza, a franciák már ekkor készítettek ugyanis fondant cukrot. A középkor ezen évszázadaiban egyébként még az édességeket a gyógyszerészek állították elő, majd csak a XVIII. században válik külön az ételkészítés a gyógyítástól. Az első cukrászok pedig csak a XIX. század elején jelennek meg, de még akkor is inkább csak művészetnek tartották ezt a szakmát.
Visszatérve a szaloncukorra, egyre nagyobb teret hódított, és később már minden valamit is magára adó háziasszonynál akadt egy recept, amiből isteni cukorkák készülhettek. Manapság is érdemes házi szaloncukrot fogyasztani, ugyanis egy korábbi kutatás (2010-ből) kimutatta az édesség gyárak által kínált karácsonyi édességek túl sok egészségtelen transzzsír savat, cukrot tartalmaznak.
Szerintem bárki fel tudja idézni gyermekkora legjobb szaloncukor ízeit. Többen a vajkaramellásra, mások a hagyományos zselésre, megint mások a csoki bevonat mentes többféle színű és ízű klasszikus szaloncukorra esküsznek. Egy biztos, bármilyen cukor került is a fára, a legtöbb helyen karácsony második napján sokszor már csak a papírok lógtak az ágakon, a beléjük csomagolt csemegét a családtagok titokban kicsempészték belőle. A mai karácsonyfa divat szerint már nem kell szaloncukrot lógatni a fenyőkre. Az idősek és a kisgyerekes családok viszont szívesen ragaszkodnak a magyar hagyományokhoz. És izgatottan hallgatóznak esténként, mikor zörren meg az újabb papír az ágakon.
Fotó:
wikipedia.org
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.