Gyereket vár az olimpiai bajnok
Kovács Katalin olimpiai bajnok kajakos bejelentette: várandós. Az élsportolóknál még az átlagosnál is bonyolultabb a gyermekvállalás, számos kérdést felvet, és a döntéseket, amelyek sok embert érintenek, nem könnyű meghozni.
Szokták mondani, hogy a profi sportolók burokban élnek, ami azt jelenti, hogy a jó szereplés érdekében környezetük igyekszik a civil életben (is) mindent megadni nekik. Ennek formája, nagysága persze sportáganként és személyenként teljesen eltérő lehet, de az biztos, hogy az összes élsportoló szigorúan szabályozott életet él. A gyermekvállalás teljesen felborítja ezt a típusú életmódot, a felkészülés-, és versenyközpontú, eredménycentrikus gondolkodás alaposan átalakul, épp úgy, mint egy átlagembernél, másra helyeződik a hangsúly. Épp ezt fogalmazta meg Kovács Katalin is, aki nagyon boldog, és egyébként egyelőre nem kíván visszavonulni.
Ez a fajta felborulás az élsportolóknál számos kérdést felvet. Szolgálja-e még klubját, hazáját, és ha igen, milyen gyorsan tud visszatérni, és milyen eredményekre lesz képes? Akad pozitív példa, olyan, aki anyaként jutott a csúcsra, míg mások szülés után már nem tudják korábbi teljesítményüket elérni. Erre vonatkozó kutatást nem ismerünk, de valószínűsítjük, hogy utóbbi a jóval gyakoribb. Talán ez az oka annak, hogy a legtöbben inkább a visszavonulás után alapítanak családot, persze a fegyelmezett életritmushoz szokott exversenyzőnek akkor sem szimpla dolog a gyermek.
Amúgy egyáltalán nem csak a nőkről van szó, az apává váló sportoló sincs könnyű helyzetben, nem beszélve arról, ha esetleg mindkét szülő olimpikon.
Így, vagy úgy, a sportoló dolga az, hogy meghatározza, melyik utat választja, de döntése nemcsak saját pályafutását, életét, megélhetését érinti, hanem ennél távolabb mutat: szurkolók, rajongók érzéseit, sportágak, vagy akár nemzetek, nemzedékek jövőjét befolyásolhatja.
Az biztos, hogy élsportolóink fantasztikus eredményei akkor sem halványodnak el az emberek emlékezetében és szívében, amikor valamelyikük családot alapít. Nem lesz ez másként Kovács Katalinnal sem, az ő gondolatai, érzései már másutt kavarognak, a szurkolók viszont ma is szeretettel emlékeznek legnagyobb pillanataira, sok boldogságot és egészséget kívánnak a bajnoknő-anyának.
Fotó:
pixabay.com
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?
Gyerekjóga – harmónia, mozgás és játék egyben
Az ingerekkel teli világban szükségünk van egy kis egyensúlyra és csendre, de nem csak a felnőtteknek, a gyerekeknek különösen, erre is jó a gyerekjóga.
Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?
Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.