Bejgli, vagy nem?
A népszerű ünnepi édesség pontosan szabályozott kritériumok alapján készülhet és árusítható, ettől függetlenül természetesen kapható silány minőségű és olyan is, ami nem felel meg az egyébként törvénybe foglalt szabályoknak.
A bejgli nevet csak olyan termék viselheti, amely megfelel a tömegére, töltelékének százalékára, valamint egyéb összetevőkre vonatkozó, részletes elvárásoknak. Az édesség rendkívül népszerű, különösen karácsony környékén, ezért aztán igen széles választéka található a boltok polcain. A nagy választék természetesen gyenge minőségű termékeket, és hamisítványokat is tartalmaz bőven.
Utóbbiaknál a gyártók a törvényt úgy kerülik meg, hogy nem azt írják a csomagolásra, hogy bejgli. A „hamis bejglik” tekercs, vagy valamilyen sütemény néven futnak, és sok helyen az igaziak közelébe/közé kerülnek az áruházakban. Ezekhez olcsón hozzá lehet jutni, de a spórolásnak (vagy a figyelmetlenségnek) ára van, a tekercsek ugyanis olyan adalékanyagokat is tartalmazhatnak (például szójaterméket), amelyet a diós, vagy a mákos bejgli készítésekor tilos használni. Nem beszélve rossz ízükről, fura állagukról, azaz gyenge minőségükről.
Rossz minőséget persze a bejglik között is találunk. A minél alacsonyabb ár és minél jobb tartósság érdekei számos olyan adalékanyagot „követelnek”, amelyeket alapesetben eszünkbe sem jutna használni. Aromák, tartósítószerek, és állományjavítók garmadája kerül a termékekbe, tehát, aki minőségi bejglit szeretne enni, annak az összetevőket érdemes alaposan átböngésznie, vagy még inkább nekiállni otthon az ínyencség elkészítésének.
Fotó:
wikimedia.org
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.