Baráti elfogultság
- Dátum: 2013.12.15., 19:54
- barát, elfogultság, kapcsolat, őszinteség, pszichológiai kutatás
Barátaink véleménye fontos kiindulópontot jelent a körülöttünk lévő világ megismerésében, felfedezésében. Önértékelésünkre és önismeretünkre is nagy befolyással lehet.
Dilemmáink, problémáink, kételyeink megoldásában is legtöbbször a barátainktól kérünk „szakvéleményt”. De vajon milyen szándékkal tesszük ezt, mi motivál erre minket? Őszinteséget várunk, és emiatt fordulunk bizalommal feléjük? Vagy érezzük, azt az általános támogatást (elfogultságot) ami barátainktól jön, és valójában nem is konkrét tanácsra, objektív véleményre vágyunk, hanem megerősítésre, feltétel nélküli elfogadásra?
Egy pszichológiai kutatásban baráti párokat vizsgáltak, azt figyelték meg, hogy hogyan írják le, ítélik meg egymás személyiségét. Ezt követően különböző szerepgyakorlatokat is végeztek, melyekről készült videofelvételeket, a szereplők barátai és idegenek is kiértékelték. Az eredmények egyértelműen kimutatták a baráti elfogultságot. E szerint barátainkat a legtöbb helyzetben nem aktuális cselekedeteik alapján ítéljük meg, hanem a róluk alkotott általános kép alapján.
Ez alapján a baráti tanácsok kevésbé vonatkoztathatóak az adott szituációra, ugyanakkor általános támogatást jelentenek, ami fontos erőforrás lehet az élet feladatival való megküzdésben. Ez az elfogultság igazából egy baráti elfogadást jelent, melyre minden embernek szüksége van.
A szakértők a vizsgálattal kapcsolatban a formális helyzetekre való következtetéseket emelik ki. Mindez ugyanis azt is bizonyítja, hogy a munka és a barátság keverése veszélyes lehet. Mivel nem biztos, hogy barátainkat megfelelően tudjuk értékelni hivatalos, munkával kapcsolatos szempontok mentén is, ilyen körülmények között az elfogultság, megtévesztő lehet, és nem feltétlenül előnyös.
Fotó:
pixabay.com
Az elmúlás emlékezete – a múltban és a jelenben
Minden ősz végén, amikor elérkezik november elseje, a temetőkben lassan feltűnnek a gyertyafények. Virágárusok lepik el a sarkokat, a bejáratnál mécsesek sora csillog. A látvány egyszerre meghitt és ismétlődő, valami, amit már megszoktunk. Azonban miben változott ez az időszak az elmúlt évekhez képest?
Logoterápia – hogy megtaláljuk a boldogságot
Sokféle terápiát ismerünk, amivel könnyebbé vagy jobbá tehetjük az életünket, de van egy igazán különleges ezek között. Ez a logterápia.
Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról
Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.
A hipochondria lélektana
A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?