Menü

Hogyan készüljünk fel a szülésre?

A várandóság 9 hónapja jelentős időszak, mely sok mindenre ad lehetőséget. Legfőbb szerep ennek a különleges időszaknak természetesen a baba fejlődésében, életképessé válásában van, de korántsem ez az egyetlen „funkciója”. Egyrészt ez egy fajta átmeneti rítus is, előkészíti a szülővé válást, a felelősséggel való megküzdés folyamatát, és természetesen lehetőséget biztosít a születésre és a szülésre való felkészülésre is.

A szülésre való felkészülés különböző szinteken történhet, testi és lelki szempontból is egyaránt fontos ráhangolódni erre a különleges történésre. A legtöbb kismama ezt azzal kezdi, hogy mindenféle ismeretanyagot felkutat a témában, igyekszik minden tényt megismerni a szülési folyamattal kapcsolatban.

Az elméleti tudás is adhat egy fajta biztonságérzetet, azt éreztetheti, hogy nem egy ismeretlenbe vág bele a kismama. Ez fontos, de nem elégséges. Egyrészt hiába ismerünk meg mindenféle tényt a szülés folyamatáról, igazán csak akkor érezhetjük át, hogy milyen, amikor mi magunk is átéljük.

De sok mindent tehetünk, és igen is fontos a készülés és a ráhangolódás erre a különleges eseményre. Nagyon hasznos lehet testi folyamataink megismerése, tudatosításai. A szülés folyamatát nagyban megkönnyítheti, ha képesek vagyunk felismerni testünk jelzéseit, és ez alapján együttműködni vele. És erre, valóban lehet és érdemes is készülni különböző módszerek segítségével.

Emellett, vagy ezzel párhuzamosan a várandóság időszaka lehetőséget ad a lelki ráhangolódásra is. A legtöbb szülési komplikáció mögött különböző félelmek húzódnak meg, melyek tudattalanul is megnehezíthetik a testünkkel való együttműködést, és az ösztönös tudás (a szülés velünk született képesség) érvényesülését.

És természetesen ne feledkezzünk meg a babáról sem, akinek szerep és feladat nem könnyebb, ugyanúgy küzdelmes (testi és lelki szempontból is) számára is a szülés folyamata. Ha már születés előtt ki tudunk vele alakítani egy lelki kapcsolatot, akkor fel tudjuk készíteni őt is a megszületésre, ami számára is éppen olyan ijesztő lehet, mint az anyuka számára (hiszen át kell élnie az elszakadást és kilépni az ismeretlenbe). Nemcsak testünkkel, hanem babánkkal való együttműködés is segítheti a szülést, meg kell tanulni bízni önmagunkban, a természetben és a magzatunkkal való kapcsolatunkban. Ez nem könnyű, de a jó hír az, hogy van rá 9 áldott hónapunk.

Fotó:
sxc.hu

A bukósisak nem dísz

Tanárként sokféle történet végigkísér az évek során. Vannak, amelyek a tananyaghoz kötődnek, mások viszont mélyebben, személyesen érintenek, mert kilépnek az iskola falai közül és belépnek az élet valóságába. Egy ilyen eset történt az egyik diákommal, aki egy hétköznapi délutánon rollerezés közben bukott el – sisak nélkül.

A szivacskézilabda előnyei óvodás korban

Az óvodáskor a mozgásfejlődés egyik legmeghatározóbb szakasza, amikor a gyermekek játékos formában sajátítják el az alapvető mozgásmintákat, és kialakul bennük a mozgás iránti pozitív attitűd.

Új egyensúly otthon – amikor végre jutott idő egymásra

Az év nagy részében szinte észrevétlenül sodródtunk a teendők között. Munka, iskola, különórák, határidők követték egymást, és a napok gyakran úgy teltek el, hogy alig maradt valódi idő egymásra. Aztán megérkezett a húsvéti tavaszi szünet, és hirtelen történt valami: lelassult a tempó, és végre lehetőség nyílt arra, amire hónapok óta nem volt – együtt lenni.

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.