Gyerekek és gépek
- Dátum: 2013.12.08., 19:46
- aktív használat, digitális bennszülött, gyerek, okostelefon, Számítógép, tablet
A mai gyerekek már egy digitális világban, számítógépek, okostelefonok, laptopok, tabletek környezetében nőnek fel. Már nem az a kérdés, hogy ez ellen mit kell tenni, hanem az, hogyan kell hozzá alkalmazkodni.

Ahogyan a digitális eszközök egyre szervesebb részei világuknak, természetesen a gyermekek mindennapi életének, felcseperedésének is azok. Persze a gyereket még mindig meg lehet próbálni izolálni e környezettől, megtiltani, vagy korlátozni a számítógép használatot, de ezzel a módszerrel csak azt érjük el, hogy furcsának, idegennek érzi magát a külvilágban, nehezen alkalmazkodik és érvényesül. A másik dolog: az emberiség egy megállíthatatlan fejlődési folyamatának, trendjének útjában állni teljesen értelmetlen. Éppen ezért az ellenállás helyet sokkal jobb stratégia az alkalmazkodás és a tudatosság.
Digitális bennszülöttek – így nevezik azokat a gyerekeket, akik nem életük egy későbbi szakaszában találkoznak a számítógépekkel, hanem beleszületnek a technikai vívmányok világába. Ők a többiektől eltérően kezelik és látják a digitális világot. Az asztali számítógépek után megjelenő laptopok, notebookok, okostelefonok és tabletek ráadásul a korábbinál is közelebb hozták azt a világot a fiatalokhoz. A tabletek például játékos, egyszerű kezelési módjukkal ideális terepet jelentenek az ismerkedésre.
Ma már egyre több, gyerekekre specializált szoftver jelenik meg ezeken az eszközökön, és a folytatás is sejthető, valószínűleg hamarosan egészen kicsi kortól az oktatás szervez részét képezik a számítógépek. A kutatások még gyerekcipőben járnak, hiszen egy viszonylag fiatal jelenségről van szó, de azt a szakemberek máris kijelentették: az egyik legfontosabb dolog az, hogy a tartalomfogyasztás ne passzív, hanem aktív legyen. Leegyszerűsítve mese és videónézegetés helyett oktató és készség fejlesztő programok, játékok használata ajánlott. Szigorú szülői felügyelet mellett.
Azzal kapcsolatban megoszlanak a vélemények, hogy hány éves kortól lehet a gyerek kezébe adni a tabletet. A dolog most úgy áll, hogy a kezdés ideje egyre közelebb kerül a születéshez, de nagyon sokan kétéves kor előtt nem ajánlják a használatot, ahogy a tévézést sem.
A géphasználatnál – épp ahogy felnőtt korban – a minőség mellett nagyon oda kell figyelni a mennyiségre, azaz arra, hogy váljon beszűkítővé, ne menjen a mozgás, a kinti programok, az emberi kapcsolatok rovására. Naponta több óráról például semmiképpen sem lehet szó.
Fotó:
pixabay.com
Ingyenes HPV-oltás a hetedikeseknek: szeptember 15-ig dönthetnek a szülők
Fontos határidő közeleg a hetedik osztályos gyermekek szülei számára: szeptember 15-ig kell jelezniük, hogy kérik-e gyermekük számára az ingyenes HPV elleni védőoltást. A vakcina önkéntesen igényelhető, és a 2026/2027-es tanévben iskolai kampányoltás keretében biztosítják a hetedik évfolyamos lányoknak és fiúknak egyaránt.
Nem kell vagyonokat költeni: így lesz a gyerekszobából tökéletes tanulósarok
Az iskolakezdés közeledtével nemcsak a tanszerek és az új ruhák beszerzésére érdemes gondolni. A gyerekszobának is új szerepet kell betöltenie: a játék, a pihenés és az alvás mellett helyet kell adnia a tanulásnak, a könyveknek, a füzeteknek és sok esetben a számítógépnek is. Jó hír, hogy ehhez nem szükséges teljes szobafelújítás. Néhány praktikus, pénztárcabarát változtatással kényelmes és jól használható tanulósarok alakítható ki.
Mom-shaming: amikor az anyaság versennyé és ítélkezéssé válik
Tegye fel a kezét, akinek van gyermeke és bárki megkérdőjelezte, hogy mit, miért és hogyan csinál. A mom-shaming egy káros versengési láz, hogy tudjuk, jobban csináljuk az anyaságot, mint más.
Ezért betegszik meg több gyermek az óvoda- és iskolakezdés után
Az ősz beköszöntével szinte minden családban ismerőssé válik a köhögés, az orrfolyás vagy éppen a torokfájás. Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben ugyanis látványosan megszaporodhatnak a légúti fertőzések a gyermekek körében.
A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít
A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.