Menü

Mit tegyünk, amikor fogzik a baba?

A tejfogak áttörési ideje nagyjából a baba életének hatodik és harmincadik hónapja közé tehető. Előfordul azonban az is, hogy például egy baba már 1-1 tejfoggal a szájában születik, és arra is van példa, hogy csak az első életév végére bújik ki a tejfogacska.

Bár a természeti népek ezeknek az eseteknek különleges jelentőséget tulajdonítanak, a szakemberek szerint ez egyáltalán nem jelent problémát, és ha még el is térnek az átlagtól, mégis normálisnak mondhatóak.

A fogzás ugyan nem betegség, hanem egy természetes folyamat, mégis okozhat kellemetlenségeket. Sok kisbabát ez nagyon megvisel, mivel a fogak előbújása, áttörése irritálja az ínyt, ami fájdalommal jár. Jellemző tünet a fokozott nyálzás és rágás, az enyhe hőemelkedés is gyakori kísérője a fogzásnak, valamint előfordulhat akár étvágytalanság is.

A kellemetlenségek enyhítésére elsősorban egyszerű és természetes módszerekkel próbálkozzunk. Ilyen praktika lehet például, hogy keményebb falatokat (például: kifli csücske, almaszelet) adunk a babának. Műanyag kanál helyett ilyenkor érdemes fémkanálra váltani, ami egy keményebb felületet jelent, ráadásul enyhén hűsíti is a baba ínyét. Gyakoribb szoptatást is javasolnak a szakemberek, mert az nyugtató hatású.

Egyébként kellemetlenebb panaszok esetén, beszerezhetünk a gyógyszertárakban vény nélkül kapható fogzási fájdalomcsillapító gélt, vagy fokozott ingerlékenység, fájdalom és hőemelkedés esetén fájdalomcsillapító kúpot is bevethetünk. A lényeg, hogy mivel egy természetes folyamatról van szó, enyhébb kellemetlenségek esetén ne nyúljunk mindjárt komolyabb gyógyhatású készítményekhez. És az is fontos, hogy legyünk türelmesek, minthogy egy fogzó baba ingerlékenyebb, rosszabbul alszik és emiatt a fáradékonyság tovább fokozhatja a tüneteket.

Fotó:
sxc.hu

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.

Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!

Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.

Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.