Menü

Mi is az a gluténérzékenység s mit tehetünk ellene?

Sokszor hallunk manapság a gluténmentes élelmiszerekről. Vagyis lépten-nyomon azt halljuk, hogy ami gluténmentes, az jó a szervezetünknek. De mi is az a glutén valójában, ha már ennyi baj van vele?

A glutén nem más, mint két fehérje, a gliadin és a glutenin keveréke. A szemestakarmányok, a búza, a rozs és az árpa magjainak endospermiumában található a keményítővel együtt. A baj az, hogy manapság egyre többen érzékenyek rá, s ez az arány a lakosság százalékában egyre inkább fokozódik.

Az érzékenység, mint probléma a 19. második felében jelentkezett komolyabban, sőt a betegség a 1920-as évekig többnyire halálos kimenetelű volt. Az ok, hogy miért jelentkezik ez egyre több embernél, a következő. Az elmúlt száz évben gabonaféléink gluténtartalma megnövekedett, mivel a búzanemesítők azokat a búzafajtákat választották ki és keresztezték, amelyek magas gluténtartalommal rendelkeztek. Az ilyen gabonafélékből készült lisztből nyúlósabb, kelesztésre alkalmasabb tészta készül, és magasabb a tápértéke is. Az érintettek száma egyre nő, a XX. század közepétől számuk megnégyszereződött.

A glutén összetevői között létezik alfa, béta, gamma és omega változat is, melyekből az alfa-gliadin okoz leggyakrabban egészségkárosító immunológiai és bélrendszeri tüneteket. Ha sok magas gluténtartalmú gabonát viszünk be étkezéskor, annyira megterheljük vele szervezetünket, s könnyebben kialakulhatnak az érzékenység tünetei, melyek sokfélék, mert minden ember immunrendszere máshogy reagál a gluténre. lehetnek, hiszen az egyes emberek immunrendszere a gluténre másoktól eltérően reagálhat.

Legjellemzőbb tünetek a felfúvódás, és a túlzott bélgáz-termelődés, hasi fájdalom, a széklet állagának megváltozása, fáradékonyság, émelygés. A széklet zsírtartalma megnövekedik, laza állagúvá és bűzössé válik. Egyértelműen rossz lesz a közérzet. A vérben lecsökken a fehérje, a nátrium, a kálcium és a kálium szintje, s ezzel együtt vas- és folsavhiány jelentkezik. Hatására nehezen megy végbe a véralvadás, gyakran keletkeznek vérömlenyek, bármilyen sérülés esetén a seb vérzése nehezen csillapodik. Gyerekek érzékenysége esetén, ha későn diagnosztizálják, angolkór is kialakulhat. Az intolerancia létrejöttét genetikai hajlam is befolyásolja, így nem is előzhető meg. A betegség következtében elpusztulnak a vékonybél-bolyhok, így a felszívódás az emésztőrendszernek ezen a szakaszán, nagymértékben csökken. Mindezek mellett okozhat még meddőséget, rákot, epilepsziát, pszichés zavarokat, depressziót, csontproblémákat, mozgásszervi panaszokat, véralvadási zavarokat, izomgörcsöket, száraz, repedezett bőrt vagy más bőrbetegséget is.

Tehát a gluténra való érzékenységnél lényegében a belek nem tudják kellő mértékben felszívni a tápanyagot, így gyulladásos betegség lakul ki. Ez sajnos nem gyógyítható, de gluténmentes étrend sokat segít a helyzeten. Ennek lényege a glutén helyettesítése, például kukoricával vagy rizzsel. De közben a szervezet számára biztosítani kell a megfelelő mennyiségű folsavat, a vasat, a kálciumot, a B12- és a D-vitamint. Ezt folyamatos orvosi ellenőrzés mellett kell végezni, mert esélye van béldaganat kialakulásának, de probléma lehet a vérszegénység és a csontritkulás is. Étrendünk megtervezése ezért nagyon fontos feladat. Leginkább a zöldségek, gyümölcsök, sovány húsok és a tejtermékek fogyasztása, illetve a gluténmentes szénhidrátok bevitele a megoldás, s ezzel teszünk legtöbbet az egészséges táplálkozásért.

Fotó:
pixabay.com

Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában

A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.