Mi is az a gluténérzékenység s mit tehetünk ellene?
- Dátum: 2013.11.07., 15:26
- alfa-gliadin, felfúvódás, folsav, glutén, gluténmentes, hasi fájdalom, vékonybél-bolyhok
Sokszor hallunk manapság a gluténmentes élelmiszerekről. Vagyis lépten-nyomon azt halljuk, hogy ami gluténmentes, az jó a szervezetünknek. De mi is az a glutén valójában, ha már ennyi baj van vele?
A glutén nem más, mint két fehérje, a gliadin és a glutenin keveréke. A szemestakarmányok, a búza, a rozs és az árpa magjainak endospermiumában található a keményítővel együtt. A baj az, hogy manapság egyre többen érzékenyek rá, s ez az arány a lakosság százalékában egyre inkább fokozódik.

Az érzékenység, mint probléma a 19. második felében jelentkezett komolyabban, sőt a betegség a 1920-as évekig többnyire halálos kimenetelű volt. Az ok, hogy miért jelentkezik ez egyre több embernél, a következő. Az elmúlt száz évben gabonaféléink gluténtartalma megnövekedett, mivel a búzanemesítők azokat a búzafajtákat választották ki és keresztezték, amelyek magas gluténtartalommal rendelkeztek. Az ilyen gabonafélékből készült lisztből nyúlósabb, kelesztésre alkalmasabb tészta készül, és magasabb a tápértéke is. Az érintettek száma egyre nő, a XX. század közepétől számuk megnégyszereződött.
A glutén összetevői között létezik alfa, béta, gamma és omega változat is, melyekből az alfa-gliadin okoz leggyakrabban egészségkárosító immunológiai és bélrendszeri tüneteket. Ha sok magas gluténtartalmú gabonát viszünk be étkezéskor, annyira megterheljük vele szervezetünket, s könnyebben kialakulhatnak az érzékenység tünetei, melyek sokfélék, mert minden ember immunrendszere máshogy reagál a gluténre. lehetnek, hiszen az egyes emberek immunrendszere a gluténre másoktól eltérően reagálhat.
Legjellemzőbb tünetek a felfúvódás, és a túlzott bélgáz-termelődés, hasi fájdalom, a széklet állagának megváltozása, fáradékonyság, émelygés. A széklet zsírtartalma megnövekedik, laza állagúvá és bűzössé válik. Egyértelműen rossz lesz a közérzet. A vérben lecsökken a fehérje, a nátrium, a kálcium és a kálium szintje, s ezzel együtt vas- és folsavhiány jelentkezik. Hatására nehezen megy végbe a véralvadás, gyakran keletkeznek vérömlenyek, bármilyen sérülés esetén a seb vérzése nehezen csillapodik. Gyerekek érzékenysége esetén, ha későn diagnosztizálják, angolkór is kialakulhat. Az intolerancia létrejöttét genetikai hajlam is befolyásolja, így nem is előzhető meg. A betegség következtében elpusztulnak a vékonybél-bolyhok, így a felszívódás az emésztőrendszernek ezen a szakaszán, nagymértékben csökken. Mindezek mellett okozhat még meddőséget, rákot, epilepsziát, pszichés zavarokat, depressziót, csontproblémákat, mozgásszervi panaszokat, véralvadási zavarokat, izomgörcsöket, száraz, repedezett bőrt vagy más bőrbetegséget is.
Tehát a gluténra való érzékenységnél lényegében a belek nem tudják kellő mértékben felszívni a tápanyagot, így gyulladásos betegség lakul ki. Ez sajnos nem gyógyítható, de gluténmentes étrend sokat segít a helyzeten. Ennek lényege a glutén helyettesítése, például kukoricával vagy rizzsel. De közben a szervezet számára biztosítani kell a megfelelő mennyiségű folsavat, a vasat, a kálciumot, a B12- és a D-vitamint. Ezt folyamatos orvosi ellenőrzés mellett kell végezni, mert esélye van béldaganat kialakulásának, de probléma lehet a vérszegénység és a csontritkulás is. Étrendünk megtervezése ezért nagyon fontos feladat. Leginkább a zöldségek, gyümölcsök, sovány húsok és a tejtermékek fogyasztása, illetve a gluténmentes szénhidrátok bevitele a megoldás, s ezzel teszünk legtöbbet az egészséges táplálkozásért.
Fotó:
pixabay.com
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?