Koraszülés következményei
- Dátum: 2013.11.07., 14:50
- életfunkciók, fejlesztés, káros következmények, koraszülés, túlélési esélyek
A tudomány fejlődésével párhuzamosan, évről- évre egyre inkább nőnek a koraszülött csecsemők túlélési esélyei. Nemcsak olyan szempontból, hogy egyre jobb fejlesztési módszereknek köszönhetően, mérsékelhetőbbek a koraszülöttségből adódó hosszútávon fennálló negatív hatások (fejlődési lemaradások). Hanem időben is egyre jobban kitolódik az a határ (terhességi hét), amikor még megmenthető a koraszülött csecsemő.
Egyébként koraszülött csecsemőnek az a kisbaba számít, aki a 36. hét betöltése előtt, és/ vagy 2500 gramm alatti súllyal születik.
Koraszülés esetén pedig a túlélés feltételeinek megteremtése után, még szembe kell nézni az enyhébb vagy súlyosabb következményekkel is. Ez alatt értjük a mozgásfejlődés, értelmi fejlődés akadályozottságát, vagy rosszabb esetben az életfunkciókkal (légzés, emésztés, hőháztartás szabályozása) kapcsolatos nehézségeket.
Első lépés tehát minden esetben a stabilizáció, annak megfelelően, hogy a koraszülött baba mennyire életképes. Fontos, elengedhetetlen feladat az önálló táplálkozás beindulása a babánál. És csak jóval később, ha már az életfunkciók stabilak, kezdődhet meg a fejlődési lemaradások kompenzálása.
Szülőként az első sokk átélése után, nagyon fontos tájékozódni a következő lépésekről, fejlesztési lehetőségekről. Sokféle módszerrel találkozhatunk ezen a területen, a legeredményesebb a személyre szabott, több módszert integráló komplett fejlesztési rendszer.
A fejlesztési folyamat nagy része szakértői tudást igényel, de szülőként is sokat tehetünk.
Fotó:
pixabay.com
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Nyári táborok gyerekeknek – Melyek a legnépszerűbbek, és miért rajonganak értük a családok?
Amint beköszönt a nyári szünet, sok szülő számára felmerül a kérdés: milyen programmal töltsék tartalmasan a gyerekek a hosszú vakációt? A nyári táborok évről évre egyre népszerűbbek, hiszen nemcsak felügyeletet biztosítanak, hanem élményeket, új barátságokat és rengeteg hasznos tapasztalatot is adnak a gyerekeknek.
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött
„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?