Koraszülés következményei
- Dátum: 2013.11.07., 14:50
- életfunkciók, fejlesztés, káros következmények, koraszülés, túlélési esélyek
A tudomány fejlődésével párhuzamosan, évről- évre egyre inkább nőnek a koraszülött csecsemők túlélési esélyei. Nemcsak olyan szempontból, hogy egyre jobb fejlesztési módszereknek köszönhetően, mérsékelhetőbbek a koraszülöttségből adódó hosszútávon fennálló negatív hatások (fejlődési lemaradások). Hanem időben is egyre jobban kitolódik az a határ (terhességi hét), amikor még megmenthető a koraszülött csecsemő.
Egyébként koraszülött csecsemőnek az a kisbaba számít, aki a 36. hét betöltése előtt, és/ vagy 2500 gramm alatti súllyal születik.
Koraszülés esetén pedig a túlélés feltételeinek megteremtése után, még szembe kell nézni az enyhébb vagy súlyosabb következményekkel is. Ez alatt értjük a mozgásfejlődés, értelmi fejlődés akadályozottságát, vagy rosszabb esetben az életfunkciókkal (légzés, emésztés, hőháztartás szabályozása) kapcsolatos nehézségeket.
Első lépés tehát minden esetben a stabilizáció, annak megfelelően, hogy a koraszülött baba mennyire életképes. Fontos, elengedhetetlen feladat az önálló táplálkozás beindulása a babánál. És csak jóval később, ha már az életfunkciók stabilak, kezdődhet meg a fejlődési lemaradások kompenzálása.
Szülőként az első sokk átélése után, nagyon fontos tájékozódni a következő lépésekről, fejlesztési lehetőségekről. Sokféle módszerrel találkozhatunk ezen a területen, a legeredményesebb a személyre szabott, több módszert integráló komplett fejlesztési rendszer.
A fejlesztési folyamat nagy része szakértői tudást igényel, de szülőként is sokat tehetünk.
Fotó:
pixabay.com
Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?
Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.