Koraszülés következményei
- Dátum: 2013.11.07., 14:50
- életfunkciók, fejlesztés, káros következmények, koraszülés, túlélési esélyek
A tudomány fejlődésével párhuzamosan, évről- évre egyre inkább nőnek a koraszülött csecsemők túlélési esélyei. Nemcsak olyan szempontból, hogy egyre jobb fejlesztési módszereknek köszönhetően, mérsékelhetőbbek a koraszülöttségből adódó hosszútávon fennálló negatív hatások (fejlődési lemaradások). Hanem időben is egyre jobban kitolódik az a határ (terhességi hét), amikor még megmenthető a koraszülött csecsemő.
Egyébként koraszülött csecsemőnek az a kisbaba számít, aki a 36. hét betöltése előtt, és/ vagy 2500 gramm alatti súllyal születik.
Koraszülés esetén pedig a túlélés feltételeinek megteremtése után, még szembe kell nézni az enyhébb vagy súlyosabb következményekkel is. Ez alatt értjük a mozgásfejlődés, értelmi fejlődés akadályozottságát, vagy rosszabb esetben az életfunkciókkal (légzés, emésztés, hőháztartás szabályozása) kapcsolatos nehézségeket.
Első lépés tehát minden esetben a stabilizáció, annak megfelelően, hogy a koraszülött baba mennyire életképes. Fontos, elengedhetetlen feladat az önálló táplálkozás beindulása a babánál. És csak jóval később, ha már az életfunkciók stabilak, kezdődhet meg a fejlődési lemaradások kompenzálása.
Szülőként az első sokk átélése után, nagyon fontos tájékozódni a következő lépésekről, fejlesztési lehetőségekről. Sokféle módszerrel találkozhatunk ezen a területen, a legeredményesebb a személyre szabott, több módszert integráló komplett fejlesztési rendszer.
A fejlesztési folyamat nagy része szakértői tudást igényel, de szülőként is sokat tehetünk.
Fotó:
pixabay.com
A bukósisak nem dísz
Tanárként sokféle történet végigkísér az évek során. Vannak, amelyek a tananyaghoz kötődnek, mások viszont mélyebben, személyesen érintenek, mert kilépnek az iskola falai közül és belépnek az élet valóságába. Egy ilyen eset történt az egyik diákommal, aki egy hétköznapi délutánon rollerezés közben bukott el – sisak nélkül.
A szivacskézilabda előnyei óvodás korban
Az óvodáskor a mozgásfejlődés egyik legmeghatározóbb szakasza, amikor a gyermekek játékos formában sajátítják el az alapvető mozgásmintákat, és kialakul bennük a mozgás iránti pozitív attitűd.
Új egyensúly otthon – amikor végre jutott idő egymásra
Az év nagy részében szinte észrevétlenül sodródtunk a teendők között. Munka, iskola, különórák, határidők követték egymást, és a napok gyakran úgy teltek el, hogy alig maradt valódi idő egymásra. Aztán megérkezett a húsvéti tavaszi szünet, és hirtelen történt valami: lelassult a tempó, és végre lehetőség nyílt arra, amire hónapok óta nem volt – együtt lenni.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.