Cukor helyett nyírfacukrot!
- Dátum: 2013.11.02., 20:26
- a nyírfacukor előállítása, a nyírfacukor felfedezése, a nyírfacukor jótékony hatásai, mire jó a nyírfacukor, nyírfacukor
Régóta köztudott, hogy a kristálycukor bizony nem a legegészségesebb élelmiszerek egyike. Sőt, fehér méregnek is hívják egészségkárosító hatásai miatt. Az egészséges életmód hívei igyekeznek kizárni a cukrot a mindennapos étkezéseikből, helyette más alternatívákat keresnek. Az egyik ilyen a nyírfacukor.
Érdekes, hogy a nyírfacukrot már a XIX. században felfedezték, bizonyos Hermann Emil Fischer nagyszerű kutatásaiért 1902-ben Nobel-díjat is kapott. A német tudós rájött, hogy a nyírfa kérge és rostja tartalmaz egy bizonyos cukorfélét, amely ízében és megjelenésében teljesen olyan, mint a kristálycukor. Az élettani hatásai viszont éppen az ellenkezőjét mutatják. Eleinte csak cukorbetegeknek javasolták a fogyasztását, de aztán a kutatások bebizonyították, egészségügyi hatásai miatt bárki eheti.
Nyírfacukrot tömeges, ipari méretekben először Finnország gyártott a II. világháború idején, amikor a világtól elzárva az ország nem jutott elegendő kristálycukorhoz. Az előállítása azonban igen bonyolult és drága, ezért aztán a világégés után háttérbe is szorult a nyírfacukor gyártása. Manapság azonban a kutatók rájöttek, hogy a nyírfacukrot nemcsak nyírfából, hanem több más hasonló rosttartalommal rendelkező növényből is ki lehet vonni, ráadásul más, sokkal gazdaságosabb, hatékonyabb és környezetkímélőbb módszerekkel. Ez új távlatokat nyitott és most már más ipari növények fel nem használt részeit is hasznosítani tudják.
De lássuk, miért is olyan szuper a nyírfacukor? Azt már említettük, hogy az íze és a megjelenése teljesen azonos a kristálycukoréval, viszont a fogyasztása nem vezet elhízáshoz, cukorbetegséghez, fogszuvasodáshoz. A cukorbetegek számára igen fontos, hogy a feldolgozásához, hasznosításához a szervezetnek nincs szüksége inzulinra. Stabilizálja a vércukorszintet.
A diétázók számára is van egy remek tulajdonsága, mert enyhíti az éhségérzetet, csökkenti a cukor és szénhidrát utáni vágyat, kalóriatartalma igen alacsony.
Fogyasztása nagyobb mennyiségben hashajtó hatású, normál adag esetén gátolja a székrekedést, gyorsíja az emésztést, segíti a kiválasztást, lúgosítja a szervezetet.
Nem okoz fogszuvasodást, lelassítja a fogkőképződést.
Tudni kell még, hogy candida gombára is jó, méregtelenítő, valamint segíti a kálcium és a B vitamin felszívódását.
Édesítő értéke a cukorhoz viszonyítva 1:1. A cukorhoz hasonlóan keveredik, oldódik, így a receptekben mindenféle változtatás nélkül használható. Viszont a kelt tészták készítésére nem alkalmas, mert az élesztő gomba féléknek nem nyújt táptalajt, sőt nem is karamellizálódik.
Fotó:
pixabay.com
Zero waste: törekvés egy tisztább jövő felé

A modern világ elképesztő ütemű fejlődése és a fogyasztási szokásai hatalmas mennyiségű hulladékot termelnek. Szinte mindent eláraszt a szemét: a rengeteg visszamaradt PET-palack, a fesztiválok után maradó szeméthegyek éppen csak a felszínét mutatják egy mélyen gyökerező problémának. Túlzó vásárlási szokások, élelmiszer felhalmozás, a termelés határainak figyelmen kívül hagyása – ezek mind olyan jelenségek, amiket tudatossággal el lehetne kerülni.
„A sport öröklődik – De nem a génjeinkben, hanem a példánkban”

Sportos szülők, sportos gyerekek, avagy hogyan adjunk át egészséges szokásokat a következő generációnak?
Nyári táborok: megoldás a szülőknek, élmény a gyerekeknek

A nyári szünet közeledtével sok szülő szembesül az évről évre visszatérő kérdéssel: hogyan oldják meg gyermekeik felügyeletét, miközben ők dolgoznak? A nyári táborok nemcsak praktikus segítséget jelentenek, hanem felejthetetlen élményeket is kínálnak a gyerekeknek.
Különleges fóbiák

A fóbia a görög félelem szóból származik, a pszichiátriában arra a jelenségre utal, amikor valaki félelmet érez bizonyos dolgok iránt. Egyes fóbiák szélesebb körben ismertek, míg másokról talán még sosem hallottunk.
Mit ad a nézőknek a filmzene?

A filmek világa épp annyira szól a hangokról, mint a látványelemekről. A gondosan megkomponált dallamok képesek elmélyíteni a látványt, felerősíteni az érzelmeket, és egyedülálló módon bevonni a nézőt a történetbe. Gondoljunk csak Hans Zimmerre, a Dögkeselyű ikonikus dallamára, vagy éppen a nemrégiben megjelent A brutalista számaira. Vajon hogyan képes a hang és a vizuális tartalom együttese ennyire megragadó élményt nyújtani, és milyen utat járt be a filmzene, mire eljutott a mai státuszáig?