Menü

Gyógyvizeink - Török kori csobbanás

Létezik egy fürdő a fővárosban, amelynek hangulata leírhatatlan. Medencéiben elmerülni olyan, mintha időutazást tennénk a középkori Magyarországra. A gyógyító víz erejét annak érdemes kipróbálni a Király fürdőben, aki valami igazán egyedire, különleges élményre vágyik.

A Király fürdő igen különleges gyógyfürdő. Még a török korban, a XVI. század közepén, 1565-ben kezdték el építeni, Arszlán budai pasa parancsára. A fürdőt utóda Szokoli Musztafa fejezte be. Már akkor sem és most sincs melegvíz bázisa, a gyógyvizet a közeli Lukács-fürdő környékéről nyerik és szállítják el ide a mai napig is. A törökök Buda elfoglalása után egyébként azért építették ezt, hogy a várfalon belül is biztosítva legyen a fürdés lehetősége.

Már Buda visszafoglalása után, a XVIII. század legvégén, 1796-ban a König család tulajdona lett _ innen a neve is, magyarosítva, Király-fürdő. Ez a család aztán teljesen újjáépíttette, de úgy, hogy az eredetit ötvözték az újjal és így egy fantasztikus hangulatú fürdő jött létre. Sajnos a II. világháborúban teljesen megsemmisült az épület, s csak 1950-ben tudták helyrehozni.

A négy gyógy-, egy merülőmedencével, és jakuzzival rendelkező fürdő vize nátriumot is tartalmazó kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévíz, amelynek a fluoridion tartalma is jelentős.

Főleg a gerincdeformációtól, porckorongsérvtől, idült és félheveny ízületi gyulladástól, valamint az ízületek degeneratív betegségeitől szenvedőknek ajánlják a Király-fürdő vizét. Azok, akik idegzsábától, a csontrendszer mészhiányos állapotától kínlódnak szintén javulást várhatnak kúraszerű alkalmazásával. A sérülés, műtétek, operációk utáni állapotokból is könnyebben felépülhetünk a hévíz segítségével.

Fotó:
termalfurdo.net

Tényleg a hibáinkból tanulunk?

Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.

Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?

Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.

A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika

A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.

A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.

Két keréken az egészségért és a bolygóért

A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.