10 dolog, amit Te sem tudsz a rendszerváltásról

Nem volt olyan rég, sokan átélték, de még mindig lehet olyan tény, amikről még ők sem tudnak. A Duna Kiadó összeszedett 10 olyan tényt, amit nem sokan tudnak a rendszerváltásról.

1. Kádár János idejében az a gyakorlat alakult ki, hogy évente egyszer a honvédelmi miniszter, a vezérkar főnöke és hadműveleti helyettese a hadműveleti térképpel a pártközpontban tett jelentést, majd a hadműveleti tervet Kádár János hagyta jóvá. Ebből derült ki, hogy szovjet atomrobbanófejeket tárolnak Magyarországon.

2. A sors tragikus iróniája, hogy órára egybeesett Nagy Imrének és mártírtársainak a Legfelsőbb Bíróság általi rehabilitációja, valamint Kádár János elhunytának híre. A Nagy Imre elleni bírósági ítéletről és a kivégzéséről nyilvánosan Kádár János soha nem beszélt. 

3. A Magyarországon állomásozó Déli Hadseregcsoport a legkorszerűbb fegyverzettel és technikával volt ellátva. A katona létszám 49 700 fő volt, melynek harmada hivatásos tiszt és tiszthelyettes. A polgári és civil alkalmazottakkal és családtagokkal együtt az emberek száma 100 ezer főt tett ki. 27 146 különféle harci járművel és gépjárművel, 800 harckocsival, 600 önjáró löveggel és 1500 gyalogsági páncélozott harcjárművel rendelkeztek. Az alakulatok 60 helyőrségben helyezkedtek el, hat repülőtér állt rendelkezésükre. A csapatok kivonásakor a szállítás csak vasúton volt lehetséges az ország közlekedésének megbénulása nélkül. 

4. Az 1980-as évek végén több NATO-ország katonai vezetése tett látogatást hazánkban. Így például a belga Guy Coëme, a holland Dr. Frits Bolkenstein és a brit Tom King védelmi miniszter vezette küldöttségek. Ezekre a látogatásokra akkor került sor, amikor a hagyományos fegyveres erők csökkentéséről tárgyaló bécsi értekezlet munkáját felújították, s amitől a NATO és a Varsói Szerződés légi- és szárazföldi erőinek a lényeges csökkentését reméltük az Atlanti-óceántól az Uralig terjedő térségben. 

5. A nyugati országokba való utazás korlátozása a honvédség hivatásos állományát különösen érzékenyen érintette. Erre vonatkozó tiltó rendelkezés ugyan nem volt, de az elő volt írva, hogy elöljáróktól engedélyt kell kérni és megindokolni az utazás célját. Mindez olyan tortúrával járt, hogy ehhez szinte senkinek nem volt kedve, annál is inkább, mivel tudatában voltak annak, hogy nem fogják engedélyezni. Mindez vonatkozott a vezető beosztású állományra is. Ők is csak akkor utazhattak nyugati országokba, ha hivatalos ügyben jártak el. 

6. A néphadsereg kapta azt a feladatot, hogy a Munkásőrség fegyverzetét begyűjtve, azokat katonai fegyverraktárakban helyezze el. Miből állt ez? 60 ezer géppisztoly, 53 ezer pisztoly, 4700 golyószóró, 600 géppuska és nagy mennyiségű lőszer. Mindez rövid idő alatt zajlott le, és (1989) október 22-én be is fejeződött. 

7. Horváth István belügyminiszter (1989.02.28-án) előterjesztést készített az MSZMP Politikai Bizottságának a határőrizet hosszú távú feladatairól, a határőrség átszervezéséről és a határzár megszüntetéséről. A Politikai Bizottság beható vita alapján egyhangúan jóváhagyta a belügyminiszter előterjesztését. A döntések között a legjelentősebb az volt, amely kimondja az elektromos jelzőrendszer megszüntetését és 1991. január 1-jéig történő lebontását; nem tartja indokoltnak a nyomsáv fenntartását sem nyugati, sem déli viszonylatban. Ez a döntés tehát kimondta a végóráját a magyar határon évtizedekig húzódó „vasfüggöny”-nek.  A döntést annak mérlegelésével és annak tudatában hozták, hogy megvalósításával megbomlik a Varsói Szerződés tagállamainak egységesen az elektromos jelzőrendszerre épülő határőrizeti rendszere, amely eddig csak Jugoszlávia felé volt nyitott. 

8. A Magyar Néphadsereg katonalétszáma 1988 végén a béke állománytábla szerint 126 777 fő volt. A fegyverzet és a technika jelentős hányada az 1980-as évek végére technikailag elhasználódott, üzemideje a vége felé járt. 

9. A módosított Alkotmány hatályba lépését követően a hivatásos állomány tagjainak új esküt és fogadalmat kellett tennie, aminek a döntő többség eleget is tett, s vállalta, hogy hűséggel szolgálja az új Magyar Köztársaságot. Akik pedig nem értettek egyet az új eskü és fogadalom szövegével, azon minden bántás és megbélyegzés nélkül távozhattak néhány napon belül tartalékos állományba, vagy akik rendelkeztek az előírt feltételekkel, nyugállományba kerültek. 

10. Az új kormány megalakulásakor a Honvédelmi Minisztérium átadás-átvétele 1990. május 24-én történt meg és mindössze ketten vettek rajta részt: Kárpáti Ferenc vezérezredes, távozó miniszter és Für Lajos újonnan kinevezett honvédelmi miniszter. Az átadás-átvétel mindössze néhány percig tartott.

Forrás:
Duna Kiadó Csoport

Fotó:
pixabay.com