Menü

Az önállóság útján

Gyermekeink a szocializáció első lépéseit a bölcsödében, óvodában teszik meg. Azt azonban nem minden szülő tudja, hogy a kicsiknek bizony türelem és idő kell ahhoz, hogy a megváltozott élethelyzetet megszokják és kezeljék. A bölcsődei, óvodai beszoktatás időszaka ez.

A bölcsőde, az óvoda minden gyermek számára egy új élethelyzetet jelent. A beszoktatás némelyeknél igen könnyen megy, másoknál pedig hetekig is eltart. Mire kell figyelnünk, hogyan tehetjük könnyebbé a kicsinek ezt az időszakot - ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A bölcsődék, óvodák évente egyszer nyílt napot tartanak, ahol a gyerekek megismerkedhetnek a környezettel, a gondozó- és óvónőkkel, a leendő pajtásokkal is. Mindenképpen használjuk ki ezt a lehetőséget, hiszen a gyermek a beszoktatás időszakában már nem idegenként lép be az intézménybe, könnyebben feltalálja magát, ha ismerős környezet és ismerős arcok fogadják. Érdemes ezen kívül is többször is felkeresni az ovit és a bölcsit is, mert a gyerekek ösztönösen megérzik, milyen gondozó-, vagy óvónőre van szükségük.

Fontos, hogy a szülő pozitívan állítsa be az óvodát, ahol új és érdekes dolgok, játékok, új pajtások várnak a csemetére. Az anyuka és apuka jó példával járjanak elöl, vagyis ne bizonytalankodjanak, azt lássa rajtuk a gyerkőc, maximálisan megbíznak az óvónőben, az óvodában. A magabiztosság a beszoktatás alatt is nagyon fontos, hiszen nehezebb az elválás, ha a kicsi azt látja, anya is szomorú, sőt sír. Ilyenkor csak megnehezítjük a gyerekünk és az óvónők dolgát is.

Mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy a beszoktatás nem megy egyik-napról a másikra. Hagyjunk időt a picinek, ne sürgessük, viszont két-három hétnél tovább semmiképpen se húzzuk, mert félreértheti a gyerek a szituációt, könnyen azt gondolhatja, anya és apa mindig ott lesz vele és csak naponta egy-két óráig tart az óvoda.

Ha nehéz az elválás, engedjük, hogy a csemete magával vigye a kedvenc játékát, cumiját, esetleg a rongyiját, vagy valami aprócska tárgyat, ami anyáé és vele lehet.

Mivel 1,5-2 éves kor után a gyerekek igenis élvezik a közösséget, az önállóságot, ezért próbáljunk arra törekedni, hogy a szocializáció rögös útján megkönnyítsük az első lépéseket. Igyekezzünk könnyen levehető ruhákat és cipőket vásárolni neki, ami megkönnyíti az életét és sikerként élheti meg az önállóság első vidám napjait.

Fotó:
sxc.hu

A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről

A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.

Elektromos rollerek veszélyei – amikor a játékból pillanatok alatt baleset lesz

Az elektromos rollerek az elmúlt években villámgyorsan elterjedtek Magyarországon is. A könnyű használat, a gyors közlekedés és a „menő” külső miatt egyre több gyerek és fiatal szeretne ilyen járművet. Sokan azonban elfelejtik, hogy az elektromos roller nem játék, hanem egy komoly közlekedési eszköz.

Amikor a babakocsiban már nem csörgő lóg, hanem tablet

Háromgyerekes anyukaként azt hittem, már semmin nem tudok igazán meglepődni a gyereknevelés világában. Láttam már mindent: zenélő bili, applikációval vezérelt cumisüveg-melegítő, okosbébiőr, ami még a baba légzését is elemzi. De amikor a minap megláttam egy babakocsira szerelhető tablettartót, egy pillanatra tényleg megálltam a bolt közepén.

Tanítsuk önállóságra: kell-e a gyereknek házimunkát végeznie?

Sok szülőben felmerül a kérdés: vajon használunk vagy ártunk gyermekünknek azzal, ha bevonjuk a háztartási feladatokba? A mai világban, amikor az iskoláskorú gyerekek jelentős terhelés alatt állnak, rengeteg a tanulnivaló és kevés az igazán felszabadult szabadidő, érthető a dilemma.

Amikor a telefon fontosabb lesz a gyereknél – A szülői phubbing rejtett veszélyei

A modern szülői lét egyik legkevésbé látványos, mégis legkárosabb jelensége a szülői phubbing. A kifejezés az angol phone és snubbing szavak összevonásából született, és azt a helyzetet írja le, amikor a szülő fizikailag jelen van a gyermeke mellett, figyelme azonban a telefonjára irányul.