Megnyílt a Zsidó Nyári Fesztivál a nemzeti galériában
- Dátum: 2013.08.25., 20:26
A 16. Zsidó Nyári Fesztivált vasárnap délután a Magyar Nemzeti Galériában (MNG) nyitották meg, ahol a Monet, Gauguin, Szinyei Merse, Rippl-Rónai című, impresszionista és posztimpresszionista remekműveket bemutató kiállítás látható, a képek egy részét a jeruzsálemi Izrael Múzeum kölcsönözte.
Egy rövidesen megnyíló másik kiállítás is utal a zsidó és a magyar kultúra kapcsolatára, a Chagall-tárlat képeire Ámos Imre képei reflektálnak majd - hangoztatta köszöntőjében Szűcs György, az MNG főigazgató-helyettese. Kiemelte: a galéria életében mindig jelentős esemény, ha egy fesztivál ünnepélyes megnyitójának adhat helyet, különösen akkor, ha ilyen alkalommal rangos vendégeket fogadhat.
Joel Razbozov, az Izraeli Parlament diaszpóra bizottságának elnöke emlékeztetett arra, hogy éljenek magyarországi és nem magyarországi zsidó és nem zsidó vallású emberek bárhol a világon, a közös történelmi gyökerek összekötik őket. A kultúra sajátossága, hogy határokat átszelve a szolidaritás érzését kelti, összeköti a népeket és hagyományaikat.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke a Zsidó Nyári Fesztivált egy olyan virágcsokorhoz hasonlította, amelynek szálai egyenként is gyönyörűek, de együtt pompázatosak.
Kiemelte: a zsidó magyar kulturális együttélés, a közös értékteremtés évszázadokra tekint vissza, a Szól a kakas már... kezdetű, népdalként számon tartott melódiát Taub Izsák nagykállói csodarabbi alkotta. Az 1789-ben Balassagyarmaton született Rosenthal Markusz, azaz Rózsavölgyi Márk, Petőfi barátja tette közkinccsé az első magyar körtáncot és a csárdást.
"Említhetem Neumann Ferencet is, aki egy kávéházban írta meg a világ talán legszebb ifjúsági regényét A Pál utcai fiúkat, és akit Molnár Ferencként ismer a nagyvilág" - fűzte hozzá.
Ilan Mor Izrael budapesti nagykövete hangoztatta, hogy a Zsidó Nyári Fesztivál újabb bizonyítéka annak, hogy a magyarországi zsidó kultúra gyökerei történelmiek, ezeket a gyökereket, a közös örökséget ápolni kell. A nagykövet a közelgő zsidó újévre jókívánságát fejezte ki.
Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója szerint a fesztiválon megmutathatják, hogy a zsidó kultúra a magyarnak integráns része, hogy ez az ország a magyarországi zsidók hazája. "A programok kisugárzása - a közönség visszhangból ítélve - ma már nemcsak Európát, de más kontinenseket is érint" - mondta.
A 16. Zsidó Nyári Fesztivál augusztus 25. és szeptember 2. között több mint negyven különböző műfajú és témájú eseményt kínál. Idén új helyszíneken, például a Budapest Music Centerben és a VAM Design Centerben is lesznek programok, amelyek között különlegességnek számít Rossini Mózes című operájának ritkán játszott változata vagy a két éve elhunyt Amy Winehouse énekesnőt megidőző est.
A fesztivál nyitó előadását vasárnap este tartják a Dohány utcai zsinagógában: a 19. század végi, 20. század eleji zsidó esküvői hagyományokat eleveníti fel Jávori Ferenc és a Budapest Klezmer Band Haszene című produkciója.
Forrás, fotó:
MTI
Tartós szépség kompromisszumok nélkül – hódít a sminktetoválás
Az elmúlt években látványosan megnőtt az érdeklődés a sminktetoválás iránt, ami nem véletlen: a modern technikáknak köszönhetően ma már természetes hatású, esztétikus és hosszú távon is praktikus megoldást kínál mindazoknak, akik szeretnék leegyszerűsíteni a mindennapi szépítkezést.
Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?
Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?
A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt
Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.
A reggeli története: szükségből mindennapi szokás
Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.
Mi értelme a munkahelyi meetingeknek?
A meeting kifejezés mára ott van a naptárban, a fejünkben és sokszor még a műszak után is velünk marad. E-mailek érkeznek megállás nélkül, a feladatok pedig valahogy mindig az adminisztratív teendők után kezdődnének igazán, de sokszor azt sem tudjuk, hogy mi lenne a valódi prioritás. A kérdés adja magát, hogy valóban a közös gondolkodást szolgálják a szakmai egyeztetések, vagy inkább a munka látszatát tartják fenn egy megfásult közegben?