Gyógyvizeink - Miniszterek gatyában, avagy a Gellért gyógyfürdő
- Dátum: 2013.08.24., 09:31
A Gellért gyógyfürdő, vagy ahogy régen ismerték, a Sárosfürdő, Budapest egyik legnevezetesebb gyógyfürdője, már a XIII. században ismerték és használták az itt feltörő forrásvizet.
A Gellért fürdő történetével érdemes alaposabban is megismerkedni. Már a XIII. században, II. András király utasítására fürdőt és kórházat hoztak létre a forrásvíz jótékony hatásait kihasználva. A török időkben Acsik ilidzsének nevezték a fürdőt, aztán Buda visszafoglalása után I. Lipót háziorvos tulajdonába került. Ezután többször is tulajdonost váltott, de végül 1918-ban megnyitotta a kapuit a nagyközönség előtt is. Azóta mindössze egyetlen napra zárt be, egy hatalmas csőtörés miatt. Sőt még a II. világháborúban is folyamatosan nyitva állt a gyógyulni vágyók előtt, annak dacára, hogy egy lövedék szinte teljesen lerombolta a női részleget.
Női részleg, kérdezhetnének vissza azok, akik még sosem jártak ott. Igen, mert 2013. január 1-je előtt csak hétvégén volt koedukált a fürdő, addig külön működött a férfi és női részleg. Ez a szétválasztás viszont többek fantáziáját megmozgatta, hiszen így forgatott díjnyertes kisfilmet egy férfinak álcázott hölgy az urak részlegén. De mesélhetnénk arról a fotósorozatról is, amelyet a korábbi úszómester, Pusztai Sándor készített a Gellért prominens vendégeiről 1930 és 1939 között. Ez a képsorozat a Miniszterek gatyában címet kapta.
Maga víz valóban sok értékes anyagot tartalmaz. Igen gazdag nátriumban, de összességében kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévízről beszélünk, amelynek a flourid tartalma is jelentős.
Főként a gerinc és ízületi bántalmak esetén javasolt a kúraszerű alkalmazása, de porckorongsérülés, ízületi gyulladás, érszűkület, keringési zavarok, asztma és idült hörghurut esetén is igen jótékony.
A Gellért fürdő egy roppant impozáns, szecessziós épületben található, összesen 13 medencét üzemeltetnek, amelyből nyolcban gyógyvízben pihenhetünk. További érdekesség még, hogy a Gellértben kötelező a fürdősapka viselete és a benti nagy medencében kizárólag körben lehet úszni.
Fotó:
parameter.sk
Tényleg a hibáinkból tanulunk?
Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.
Két keréken az egészségért és a bolygóért
A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.